Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Horváth Richárd: Pápától a pápáig (Garai-Szapolyai várbirtok változások Veszprém megyében a Mátyás-korban)
Pápától a pápáig Azt, hogy györgyi Bodó Gáspár és Pető Miklós milyen szerepet játszottak az ügyben, őszintén meg kell mondani, nem tudjuk. Bodóról annyi információval rendelkezünk, hogy 1461 januárja és márciusa között valamikor Mátyás leváltotta az addig viselt asztalnokmesterségről (1459-1461), s lovászmesterré nevezte ki.47 A méltóságcsere oka is homályba vész, hacsak nem az a szándék állt mögötte, hogy Perényi Istvánt beemelhesse a hatalomba és őt tehesse meg az asztalnokok mesterévé.48 Ám, hogy miért kellett ehhez méltóságcsere, az máig tisztázatlan. Annyi mindenesetre biztos, hogy Mátyás ekkortájt gyakran változó udvari méltóságviselői között Gáspár folyamatosan jelen volt. Még nálánál is kevesebbet tudunk gersei Pető Miklósról. 1457 őszén, azaz még V. László utolsó hónapjaiban viselte a lovászmesteri tisztséget,49 ám Mátyás trónra kerülte után egy időre eltűnt a politikai életből, ami még jól indokolható azzal, hogy 1459. február 17-én Németújvárban maga is részese volt a Mátyás elleni szövetségnek.50 A király, felismerve az ellene szervezett zendülés jelentőségét, többek közt a támogatók egyedi megnyerésével próbálta csökkenteni ellenfelei erejét. E lépései sorába illeszkedhet az a május 23-ai oklevél, amiben Miklós és testvére György részére engedélyezte, hogy márványkői erősségüket ismét felépíthessék.51 Az effajta királyi kedvezés a régióban egyáltalán nem magában álló, ismert eljárás volt a lázadók „leszerelésében”. Hasonlóképpen járt el Mátyás április végén az ugyancsak Frigyespárti Kanizsai László erdélyi vajdával is. Neki a Zala megyei kamarahasznát engedte át arra az időre, amíg várait vissza tudja szerezni Frigyestől, akihez László két hónappal azelőtt csatlakozott.52 E lépéseket elsősorban a kényszer szülte: április 7-én tudniillik a királyi csapatok Körmend közelében vereséget szenvedtek a lázadók hadaitól.53 Ennek hatására változtatott - rendkívül gyorsan és hatékonyan - taktikát Mátyás.54 Szándéka célt ért, a lázadás elbukott, ám Pető Miklósnak és családjának egy időre hozzá kellett szoknia az udvartól való távolléthez. Miklós csak 1461. január 26-án lép ismét a politikai színpadra, immáron pohárnokmesterként.55 Ugyancsak ekként szerepel július 13-án.56 47 1464. január 26-áról való györgyi Bodó Gáspár asztalnokmesteri utolsó említése Teleki (1852- 1857) XI. 7. Március 24-én már lovászmesterként szerepel kancelláriai jegyzetben DL 15556. 48 DL 75899., kancelláriai jegyzetben. 49 Engel (1996) I. 47. 50 Kubinyi (1988) 206. 51 DL 93296. Az engedélyezést Mátyás komolyan is gondolta, lévén 1464 tavaszán már biztosan állt a vár, vö. DL 93329. 52 ZO II. no 297. (574-575). 53 Veszprémy (1998) 320-321. 54 Veszprémy (1998) 321. Még az sem zárható ki, hogy a királyi csapatokat vezető Nagy Simon uralkodója nevében titkos alkuval vonta ki Újlaki Miklóst és a Szentgyörgyi grófokat a lázadás támogatói közül. 55 Teleki (1852-1857) XI. 7. 56 DL 93309. 359
