Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Horváth Richárd: Pápától a pápáig (Garai-Szapolyai várbirtok változások Veszprém megyében a Mátyás-korban)

Pápától a pápáig leginkább arra gondolhatunk, hogy egy befolyásos támogató munkálkodhatott a háttérben, aki az udvarban simította el Antimus ügyét. Persze nem minden érdek nélkül. így jutunk el a második kérdéshez, amivel talán Antimus János politikai éleslátását is tetten érhetjük. Ha ugyanis az 1460-as évek első felében Somló ma már romladozó ablakaiból körültekintett, a festői tájon kívül befolyá­sos támogatót nem sokat láthatott. A szükebb környék két legnagyobb birtokosa a Rozgonyiak csicsvai ága és az Újlakiak voltak, s egyikük sem számított ekkortájt Mátyás favoritjainak. Más megoldás nem lévén, a régióbeliek helyett az udvarban kellő befolyással bíró támogatót kellett találnia. 1464/65-ben Szapolyai Imrénél pedig aligha találhatott jobbat. Ezekben az években ő volt Mátyás mellett az egyik ügyeletes kedvenc: 1460-65 között minimálisan öt váruradalmat sikerült megszereznie, a szepesi örökös ispánságról, kincstartó­ságról, boszniai kormányzóságról és a királyra vélhetően gyakorolt jelentős befolyásáról már nem is beszélve.16 A jelek szerint a könnyed életet kedvelő Antimus és a homo novus Szapolyai hamar megérthették egymást, mindketten felismerték a Somló-Németi csere előnyeit. A megállapodás végrehajtásáról azonban nem maradt híradás. 1466 októbe­réből viszont tudjuk, hogy egy szokásosnak tekinthető Vas megyei eljárást a vasvári káptalan kiküldöttje és a királyi ember Szapolyai Imre jelen lévő familiárisától való félelmében nem mert vagy tudott lebonyolítani.17 18 Aligha kell nagy bátorság a különállónak látszó adatok összekapcsolásához: a jelek szerint Szapolyai Imre és István legkésőbb 1466-ra - ha most még nem is ismert jogi úton, de - átvették Somló vagy valamelyik közeli Garai vár kezelését. S hogy melyik vár jöhet leginkább szóba Somlón kívül/helyett? Nos, erre a kérdésre is felelhetünk, ám ehhez képzeletben Pápára kell átlovagolnunk. A regionális jelentőségű, várral is rendelkező mezőváros középkori törté­netét nem is oly régen Kubinyi András foglalta össze. Kutatásai több meglepetéssel is szolgáltak: korábban tudniillik mindenki számára világos volt, hogy 1481 után az uradalom a Szapolyaiaké lett, ám sikerült meggyőzően bizonyítania, hogy birtokba kerülésük legkésőbb 1473-ig bezárólag zajlott le.Is Ennélfogva érdemes a háttérben még Garai Jób életében és főleg tevékeny 16 Életrajzához, tisztségeihez Horváth (2008). 17 1465 tavaszán Polányi Tamás panaszára a vasi káptalan köztudományt végzett Karakó birtok ügyében, amit Tamás panasza értelmében Antimus János de voluntate et inductione magnifici Nicolai de Wylak elfoglalt, azonban János és Újlaki foglalását a vizsgálat jogtalannak mutatta ki. Mindezért Polányi visszaiktatását és az ekkor szokásos foglalásokat a nádor elrendelte, ám 1466 őszén az eljárás nem fejeződhetett be, mert a továbbiakban „ad iura autem possessionaria memorati Iohannis de Thapson convicti iuxta continenciam litterarum vestrarum sentencionalium accedere occupareque in duabus partibus vestris iudiciariis, in tercia verő parte ditto Thome de Pólyán, partis scilicet adverse manibus applicare nequivissent ob metum familiarum et hominum magnificorum Emerici et Stephani de Zopolya ipsis in hac parte adversando ...” - DL 16199. 18 Kubinyi (1994) 87. 349

Next

/
Oldalképek
Tartalom