Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban

Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban

használatba.29 A káptalan - okleveleinek tanúsága szerint - a középkor évszázadain át folyamatosan működött egészen a török terjeszkedésig. 1540-ben Kecseti Márton veszprémi püspök azt javasolta Ferdinándnak, hogy a hiteleshelyet költöztessék át Egerszegre. Ezután, 1546-ban a király mandátumot intézett Zala vármegyéhez, hogy erősítsék meg Egerszeg oppidumot és a veszprémi káptalan ott folytassa tevékenységét.30 Ezt a rendelkezést biztosan nem hajtották végre, a káptalan az 1550 és 1635 közötti időben nem működött.

Az 1635-ben újra megindult kora újkori hiteleshelyi tevékenység nevezetes forrása a káptalan 1635 és 1653 között vezetett első jegyzőkönyve.31

Az óbudai társaskáptalant all. század végén alapították a Szent Péter titulusát viselő templom mellett.32 Hiteleshelye országos hatáskörű volt, Zsigmond király egyik oklevelének33 1397-ből való indoklása szerint „ad nostra specialis residentis regalis habitationis locus” ez volt a legközelebbi hiteleshely. Első hiteles pecsétű oklevele 1211-ből származik, pecsétjén Szent Péter látható püspöki omátusban.34 A káptalan és hiteleshelye 1541-ben a török terjeszkedésnek esett áldozatul, levéltára szétszóródott, viszont fennmaradt egy jegyzőkönyv, ami 1510 és 1522 közötti fassiókat tartalmaz.35

A fehérvári társaskáptalan első kiadványa 1184. évi keltezésű. A veszprémi egyházmegye ezen fontos hiteleshelye szintén országos hatáskörű volt.36 Korai működésének fontos jellemzője pecséthasználata, helyesebben ennek hiánya. Solymosi László megállapításai szerint 1235 előtt nem pecséttel, hanem csak chirographumm&\ hitelesítették okleveleiket.37 Ezt a régi szokást mind világiak, mind egyháziak tudomásul vették valószínűleg a káptalan megkérdőjelezhetetlen tekintélye miatt, ami Fehérvár egyházi és világi központ szerepéből fakadt.

A pecséthasználat késői bevezetése Fehérváron oklevéltani ritkaságot eredményezett: a káptalan a bemutatott eredeti intercidált példányt lemásolta, hitelesítő és pecsételő záradékkal látta el, végül mindkét oklevelet összefűzte egyetlen közös pecséttel, ez a transfixum,38 A pecsét ábrázolása a káptalan védőszentje, a Boldogasszony volt.

Fehérváron működött egy másik hiteleshely is, a johannita lovagok konvent- jénél. Első hiteles oklevelük 1243-ból ismert. írásbeliségük kialakulásához

29 Solymosi (1984) 113.

30 Papp (1936) 19., Bilkei (2009) 94.

31 Ismertetése Jakab (2008).

32 Köblös (1994) 11.

33 ZsO I. no 4845.

34 Takács (1992) 49.

35 Fügedi-Kubinyi (1970).

36 Köblös (1994) 12.

37 Solymosi (1996b) 184-185

38 Solymosi (1996b), Solymosi (2001).

61