Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Szántay Antal: II. JÓZSEF GONDOLATAI A VÁRMEGYÉKRŐL
II. JÓZSEF GONDOLATAI A VÁRMEGYÉKRŐL alispánok nem vizitálják megyéjük járásait, csak a küldöncök beszámolóira hagyatkoznak. Mindenki azt tesz, amit akar, hiszen bizonyos abban, hogy azt büntetlenül teheti. A nemesség nemcsak a politikát és az igazgatást uralja Magyarországon, hanem az ország pénzügyi és gazdasági eredményeit is kisajátítja. Élvezi az adómentességet, miközben szinte elviselhetetlen terhet rak az adózók vállára. A parasztnak semmije sincs, szinte rabszolga. „Hazaszeretet” helyett csak pénz és önérdek. így az állam is jövedelmek nélkül marad. „Ha mi nemesek már megkaptuk a robotot és a járadékot, ha a házipénztárat saját hasznunkra már feltöltettük, akkor megengedjük a királynak, hogy az ország közbiztonsága, tekintélye és igazgatása érdekében egy bizonyos összeget, amelyet megajánlunk, kipréseljen, ha ugyan sikerül neki.” - szól a nemesi kórus. A nemesség előjogai - véli a dokumentum - közvetlenül idézik elő az ország lassú gazdasági fejlődését. A parasztokat minden megyében különbözőképpen, de mindenütt nagy mértékben terheli a földesúri teher, a kilenced. A paraszt minden jövedelme („még a méhek is, röviden minden szorgalma”) adózik, ez pedig akadályozza a gazdaságot, és szaporítja az elhagyott parasztgazdaságok számát. A földesurak amúgy is törekednek arra, hogy a parasztok elűzésével növeljék urasági földjeiket, így egyre több úrbéres föld vonódik ki a , forgalomból”, és növekszik a megmaradt úrbéresek adóterhe. Mivel az erdőket és legelőket az uraság és a parasztok közösen használják, senki sem ügyel az erdőgazdálkodásra és a legelők elkülönözésére. A telkek aprózódása miatt az ország gyéren lakott, ami a pénzgazdálkodást is akadályozza: sem „külföldi eladás, sem iparkodás a földeken, sem megfelelő fogyasztás nincs az országban”. A nemesi tulajdonjog és az öröklés rendje megakadályozza, hogy külföldi hitelek segítségével beruházni lehessen a termelésbe és a kereskedelembe, és korszerűsítésre lehessen gondolni. Másrészt az uraság termékei alacsonyabb áruk miatt előnyt élveznek, hiszen a földesurak nemcsak földjeik adómentessége, de a robot révén is sok termelési költséget megtakaríthatnak. A közmunkák és más a megyének járó szolgáltatások különösen nagy mértékben terhelik a parasztságot, anélkül, hogy az infrastruktúra jelentősen javulna. A rendi alkotmány, különösen pedig a nemesi megyei igazgatás okozza, hogy az országban „nincs egység, összefüggés, azonos tekintély, felügyelet, szorgalom”. Magyarország tehát nem egységes, és így szinte kormányozha- tatlan, foglalta össze a szerző gondolatait az alkotmányról. Az igazságszolgáltatást említeni sem érdemes. Hogy nincs folytonos jogszolgáltatás az országban, hogy a szegény a gazdag ellen a bíróságon semmit sem érhet el, hogy az úrbéresek panaszait saját földesuruk vizsgálja ki, és hogy a nemest parancs nélkül nem lehet letartóztatni, még akkor sem, ha fennáll a szökés veszélye, mindezek elegendően jelzik a hibákat. 473
