Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
VÁRMEGYEI VEZETŐK, KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK... e) Bíráskodás, jogbiztosítás'. A tárgyidőszakot a vármegye belső rendjének fenntartását és életének szabályozását szolgáló helyi statutumalkotás virágkorának tartja a jog- és közigazgatás-történet.54 Leginkább e forrástípus alapján ismert a 17. századi vármegyék polgári- és büntetőperes perjoga és bíráskodási gyakorlata.55 Az eddig feltárt vármegyei protokollumok a vármegyei congrega- tiók és sedriák hiteleshelyi funkcióinak a megnövekedését érzékeltetik,56 ami a helyi birtokosság még közvetlenebb jogérvényesítésével állhat összefüggésben. A korszak általános jellemzője volt a rossz közbiztonság, amely ellen a vármegyék közösen is felléptek. Ugyanakkor az alispán és a vármegye ítélkezésének folyamatos szabályozása a törvényhozás szintjén is a probléma akuttá válását jelzi.57 A háborús állapotok konzerválódásának is betudható, hogy a 17. század második felében Sopron és Győr megyék határtérségében, az 1659 és 1677 közötti időből feltárt tanúkihallgatási jegyzőkönyvek szinte tartós állapotként írták le a számosállatok tolvajlását és orgazdaságát, a személy és vagyonbiztonság nagymérvű romlását. E források szerint ezen bűncselekedetek végrehajtásában a helyi lakosság (Rábaköz keleti fele) és a bodonhelyi őrség együttműködése is tapasztalható. A szinte életképet adó tanúvallomások a bűncselekmények mögött meghúzódó, kiterjedt szubkultúrát is érzékeltetik.58 e) A hódolt területek szervezése: A vármegyék társadalomszervező szerepe, 17. századi hódoltsági térnyerése jól ismert területe a korszak kutatásának.59 A hódoltság peremterületén fekvő Vas vármegye is fontosnak tartotta a hódolt falvak, illetve azok határainak pontos regisztrálását, a hódolt területen a vármegyei hatóság folyamatos jelenlétét, az együvé tartozás erősítését. Ez olykor túlzásokhoz is vezetett, mint az 1613. szeptember 23-ai közgyűlésen, ahol is az Erdély fenyegetettsége miatt kiállításra kerülő portális katonaság ügyében ugyanazzal a teherrel illették a hódolatlan, mint a hódolt megyerészt.60 A hódolt területeken tevékenykedő vármegyei tisztviselők problémáit és félelmeit egy veszprémi eset érzékeltetheti. Az 1656. január 10-én Pápán tartott közgyűlésen nemcsak az 1653/1654. évi számadását benyújtó Citaroczy (Chytharoczy) 54 Degré (1971), Béli (1987) 69-84., Turbuly (2000) 21-37. 55 Torday (1933), Meznerics (1933). A jogforrások és a konkrét gyakorlat elemzése egy erdélyi vármegye példáján Dáné (2006). 56 Erre utal pl. az ügyvédvallások, megintések, ellentmondások, tiltások sokasága. 57 Lásd pl. az 1618. évi 66., az 1625. évi 13., az 1635. évi 10., az 1635. évi 16., az 1638. évi 43., az 1655. évi 38. törvénycikkeket. 58 GyEL I.l.c. Capsa Q. fase. 1. no 1. (1679), no 7. (1662), no 9. (1659. március 1.), no 10. (1679.), GyL IVA.l .b 4. doboz, 1659. I. no 26., 6. doboz, 1669. 1. no 15., 8. doboz 1677. augusztus 10. 59 Szakály (1997) passim. 60 Tóth (1992) no 1134-1135., 1197., 1353-1355. A vasi viszonyokhoz megyei oldalról szempontokat ad Illik (2009) 102-115. 431
