Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
VÁRMEGYEI VEZETŐK, KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK... A had- és katonaellátás széleskörű feladatrendszeréből még az átvonuló katonaság ellátásának, szállításának és menetbiztosításának jelentőségét emelném ki, mely feladatok mindegyike a vármegyei tisztségviselők szervezőmunkáját és aktív közreműködését is megkívánta. Csupán az utóbbi fontosságát kitűnően érzékelteti az 1650-es, 1660-as évek e térséget érintő hadmozgásainak egy-két momentuma. 1657 nyarán Nádasdy (III.) Ferenc Vas vármegyei főispán, miután kézhez kapta Batthyány Ádám dunántúli kerületi főkapitány császári-királyi hadvonulásról szóló levelét, hű familiárisát, a Sopron vármegye alispáni hivatalát viselő Bezerédy Györgyöt értesítette, és Kőszegre küldte, hogy ott várja, onnan kísérje az átvonuló regimentet. Batthyányhoz pedig azért folyamodott, hogy biztosai által gondoskodjon Bezerédynek a kőszegi külvárosban (Hostatt) szállásról, „tovább való ordinantiajahoz alkalmatossabban disponalhassa magát”.44 1662 tavaszán a Montecuccoli-féle lovasregiment Sopron megyei átvonulását Beleznay Ferenc és Zeke István szolgabírák biztosították, akik a csapatokat Kőszegig kísérték.45 Amennyiben a vármegyei tisztviselő e téren kötelezettségét nem teljesítette, úgy a főispán azonnal elmarasztalta, ahogy tette azt Nádasdy Ferenc 1662-ben Káldy Péter vasi alispánnal szemben, midőn őt a Moson vármegyébe irányított német hadak késedelme miatt vonta felelősségre.46 A térségben - ezt külön hangsúlyozni szükséges - az önvédelem és társadalomszervezés egy, a nemesi vármegyét mintaként alkalmazó másik, korban speciális szintje, az ún. „parasztvármegye” nem jött létre. Az nem kizárható, hogy Sopron vármegye legjobban fenyegetett tája, a Rábaköz védelmére napjainkig sem kellően ismert speciális szervezeti forma alakult.47 c) Vízrendészet, határvédelem: A vármegyék vízrendészetei szerepe szintén összetett funkcióval bírt. A malom- és „észt eró”48 felülvizsgálatok a szomszédos birtokosok javaiban, a falvak és mezővárosok földjeiben árvizekkel is kárt 44 MOL P 1314 no 32.540. Nádasdy Ferenc Batthyány Ádámhoz (Keresztúr, 1657. július 11). 45 MOL P 1865 1. csomó, 1. tétel, Levelezés, Nádasdy Ferenc Káldy Péterhez (Keresztár, 1662. március 9., Tormásmajor, 1662. március 27). 46 MOL P 1865 1. csomó, 1. tétel, Levelezés, Nádasdy Ferenc Káldy Péterhez (Sárvár, 1662. március 23). 47 További kutatásokat kivánna pl. Bezerédy György Sopron vármegyei alispán 1658. márciusában Nádasdy Ferenchez írott levelében említett rábaközi kapitányság kérdése. MOL P 57 9. csomó VII. no 24., Nádasdy Ferenc Bezerédy Györgyhöz (Seibersdorf, 1658. december 22.), a kérdéskörről Gecsényi (1991), Szakály (1969). 48 Az „eszteró” fogalom a latin fossatum (itt: árok, lecsapoló árok, vízelvezető barázda), avagy stagnum (itt: mesterséges víztároló mélyedés, mesterséges tó - maga a fogalom jelenthet áradás után maradt állóvizet, pocsolyát is) terminusok magyar megfelelője, vö. Szamota-Zolnai (1902) 1192-1193. Az eddig feltárt 16-17. századi írott források szerint a Rábaközben inkább a fossa, fossatum, azaz a történeti vízgazdálkodás egyik eszközeként, vízelvezető árok, csatornarendszer értelmében használták. A természeti környezettel való együttélés eme eszközrendszere a kora újkori Rábaközben kevéssé kutatott. Középkori előzményeinek régészeti vizsgálatára lásd Takács (2000). Ugyanakkor a 17. századi említések esetében valószínű, hogy az többnyire malomárkot jelentett. 429
