Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
Dominkovits Péter netszociológiai rekrutációja és mozgásterei, világi és egyházi főurakhoz fűződő kapcsolatrendszere az egyes törvényhatóságok arculatában óriási különbségeket teremthetett; nem szólva itt a 16-17. század speciális problémájáról, az oszmán hódítás miatt elfoglalt, működését részben vagy teljesen megszüntetett törvény- hatóságokról, illetve a menekült vármegyék kérdésköréről.6 Az egyes 16-17. századi vármegyék köz- és adóigazgatási, bíráskodási feladatai, a háborús állapotokkal összefüggő hadi funkciói, a terület rendjét szabályozó statutumalkotás, illetve mindezek kapcsolódása és viszonya az ország törvényeihez, az uralkodó, a legfőbb rendi méltóságok (többnyire a nádor)7 és a kormányszervek (pl. a pozsonyi Magyar Kamara, a kassai Szepesi Kamara) parancsleveleihez, valamint a helyi elitek összetétele és a vármegyevezetésben vitt szerepe immáron kitűnően tanulmányozható a hazai levéltáros társadalom egyik legnagyobb vállalkozása, a kora újkori vármegyei jegyzőkönyvek regeszta formájú közreadása alapján.8 A 16. századi vármegyetörténet eddigi eredményei miatt sem szabad feledni: a dunántúli, észak-magyarországi, Tisza-vidéki vármegyei protokollumoknál korábbi időszakból (is) fennmaradtak e meghatározó forrástípus kötetei: a „felvidéki” vármegyék jegyzőkönyvei.9 Közülük és a forrástípusból is a legkorábbi az éves tisztújítások mellett döntően bíráskodási szövegeket tartalmazó, 1500-tól vezetett Zólyom vármegyei proto- kollum.10 E forrásbázis feltárása a jövő feladata. Hasonlóképpen fontos lenne - például a dunántúli vármegyék, igy Sopron és Vas esetében is - a kutatási időhatár eddigi „post quem”-jeként megjelenő vármegyei jegyzőkönyvek előtti időszak vizsgálata, elsősorban az 1526-tól fennmaradt alispáni, vármegyei kiadmányok összegyűjtése,11 a medievisztika forráskiadási módszereit, eredményeit szemmel tartó publikálása.12 6 A menekült vármegyék problematikájára Pest-Pilis-Solt, illetve Heves és Külső-Szolnok példáján lásd Szakály (1997) 317-374. 7 A nádor vármegyéhez intézett parancsleveleire, körleveleire lásd Ráth (1861). 8 A döntően a mai országhatár keretei között végbevitt regesztázás eredményeinek új, modem közzététele Á. Varga-Kenyeres-Tóth (2009). A DVD-ROM tartalmazza Borsod 1569-1581., Esztergom 1638-1702, 1710-1723, Fejér 1692-1711, Gömör 1571-1579, Győr 1580-1637, Nógrád 1597-1603, 1652-1656, Pest-Pilis-Solt 1632, 1638-1644, 1664, 1656-1712, 1715-1740, Somogy 1710-1715, Sopron 1579-1589, 1595-1608, Szatmár 1593-1616, 1629-1640, Tolna 1696-1703, 1714-1717, Vas 1595-1600, 1601-1620, 1631-1641, Zala 1555-1609, 1611-1655 és Zemplén 1558-1563. anyagát. 9 E vármegyei iratanyagra gazdag adatolással, bibliográfiával felhívja a figyelmet Stresnák Gábor, lásd StreSnák (2009). 10 Föglein (1936) 151-152. 11 Sopron vármegye esetében például Kisfaludy Pál, asszonyfalvi Ostffy Jakab alispánságának időszakából (1550-1560, illetve 1562-1580) számos, az alispánok nevében keletkezett vármegyei kiadmány maradt fenn Sopron város levéltárában. Egy speciális gyűjtemény SL IVA.1003.c.aa. lad. XVIII. et S. Mind e forrásőrző helyről, mind pedig több fő- és köznemesi család levéltárából (ilyenek például a Magyar Országos Levéltárban a jobaházi Döry, Kisfaludy, Batthyány családok archívumai) a vármegye egésze (universitasa), az alispánok, ritkábban a szolgabírák nevében 422
