Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt említett kiváltságoknak örvendenek, ezért kérésüket jogosnak ismerték el, és a Pest megyei nemeseket meghagyták mindama szabadságaikban, amelyeket Magyarország boldogult királyainak ideje óta élveztek, megparancsolták a nádornak, az országbírónak, az akkori és a későbbi bíráknak, hogy a jövőben a Pest megyei nemeseket régi szabadságaikkal és kiváltságaikkal ellentétben ne ítéljék el, ne zaklassák, minderről pedig egy privilégiumot állítottak ki.1511 A korabeli országgyűlések tucatjával intézhettek el hasonló ügyeket. A diéták eljárása hasonlított a bíróságokéhoz, egy személy vagy egy közösség előadta a panaszát, ezután az országgyűlés résztvevői - valójában persze csak néhány fontosabb résztvevő - meggyőződtek a panasz jogosságáról, és helyreállították a régi rendet. Ilyen alkalmakkor nem kerülhettek elő hosszú bizonyításra váró ügyek, ha igen, akkor azokat elhalasztották, csak olyanok, amelyek mindenki - legalábbis a politikai elit számára - köztudomásúak voltak. A régi szokások és rég szokásban volt kiváltságok megerősítésére különösen alkalmas volt ez az eljárás. Hogy az országgyűlési határozatból törvény lett-e, vagy - mint ezúttal - megelégedtek egy oklevél kiállításával, az attól függött, hogy az országgyűlés milyen más kérdéseket tárgyalt. Mi lehetett az újításokkal Hédervári célja? Azt a feltételezést a legteljesebb mértékben kizárhatjuk, hogy itt a nádor valami ősi, Árpád-kori, Pest megyét illető joghatóságának felélesztéséről lett volna szó, ezt más, jóval kedvezőbb helyzetben levő nádorok korábban sem hagyták volna feledésbe menni. Hédervári nem maga akart ispán lenni, hanem a „mostani békétlen, háborús időkben” („hiis impacatis guerrarum temporibus”) akart a megye élére ispánt állítani. A háborús vagy zavaros idők kifejezés ezekben az esztendőkben nem éppen ritkaságszámba menő fordulat okleveleinkben, ezen a kortársak az Albert király halálát követő időket értették.150 151 A nádornak igazi tere akkor nyílt arra, hogy Pest megyei változtatásait véghezvigye, amikor a várnai csatavesztés után, úgy is mint Ulászló távollétében a király által helyettesítésével megbízott személy, majd mint az országos tanács elnöke, ő lett az ország első embere.152 Minden bizonnyal a közrend helyreállításához szükséges intézkedésnek tartotta, hogy Pest megye ispánnélküliségének kiváltságát megszüntesse, hisz így hatékonyabban érvényesíthette volna akaratát e megyében is. Olyan koncepcióról volt szó, amire 1445 tavaszától a kormányzóválasztásig eltelt jó egy év során bőséges lehetősége is kínálkozott. Hogy valóban kinevezett-e valakit az ispáni székbe, avagy csak erre törekedett, főleg pedig, hogy ki lett volna e személy, azt nem tudjuk. 150 Az oklevél teljes szövege Bártfai Szabó (1938) no 724., részletes elemzése Tringli (2001) 156. A gravamen szó ugyan nem szerepelt az oklevélben, de Pest megyeiek mondanivalójukat „per módúm gravis querele” adták elő. Fraknói (1896) 72., Tringli (2003a) 15. 152 Fraknói (1896) 65. (2. jegyzet) és Knauz (1859) 12. 407
