Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt Pest és Pilis megyében tehát 1490 után a megyei esküdtek királyi, nádori emberi feladata ugyanúgy megszűnt, mint mindenütt az országban. Nem tudjuk, hogy esküdteket más feladatokra továbbra is választottak-e, 1495-ben azonban törvénnyel - minden bizonnyal a megyei nemesség kérésére - újra elrendelték a hozzájuk hasonló feladatot ellátó személyek választását. A megyei bírótársi intézmény bevezetését mindkét törvény megindokolta: azért volt rájuk szükség, mert sem ispánok, sem alispánok nem voltak e megyékben. A sedria csonka- ságán azzal akartak segíteni, hogy további választott tagokkal bővítették ki a törvényszékeket, ezt a rendelkezést azonban valószínűleg jó ideig nem hajtották végre; vagy nem választottak ilyen bírótársakat, vagy nem tartották fontosnak, hogy rendszeresen megemlítsék őket. Itt is csak a Jagelló-kor utolsó két évtizedében bukkantak fel elvétve az esküdtek. Pest és Pilis megye bizonyára nem előzte meg az ország más megyéit az állandó esküdtek állításában. A Pest megyei szolgabírói szék létrejöttének az lehet a magyarázata, hogy a sedrián kívül egy igen egyszerű eljárással működő bíráskodásra nyílt így lehetőség, ami könnyen rászoríthatta a pereskedő feleket arra, hogy kiegyezzenek, és a bíróságot fogott bírákként elfogadják. Egyházkormányzati sajátosságok Pest és Pilis megye eddig felsorolt sajátosságai mind a megye világi kormányzatát érintették, azonban a két megye egyházkormányzata is szolgált különlegességekkel. Magyarországon a megyéket és a püspökségeket nagyjából egy időben hozták létre. A megyék régebbi határai és a 14. század eleji pápai tizedlajstromokból rekonstruálható egyházigazgatási - egyházmegyei és espe- rességi - valamint megyei határok az ország számos részén megfeleltek egymásnak.109 Ebből a megfigyelésből logikusan következhetne, hogy minden egyházmegye határának meg kell egyeznie a megyehatárokkal. Ez a megállapítás azonban elsősorban Magyarország központi részén nem állja meg a helyét. A váci egyházmegye ugyanis - az országban teljesen egyedi módon - kizárólag töredék megyékre terjedt ki, mégpedig Nógrád, Pest, Fejér, Csongrád, Szolnok megyék egymással határos részeire.110 A jelenség magyarázata a váci püspökség alapításának körülményeiben keresendő. A váci egyház a későn alapított püspökségek közé tartozik, amikor végleges határait meghúzták, már nemcsak a szomszédos egyházmegyék - a 109 A kérdés addigi irodalmának teljes áttekintését adja Kristó (1988) 208. skk. Feltételezésének, amely szerint „nem volt olyan vármegye, amelynek területe két egyházmegye között oszlott volna meg”, kritikáját lásd Zsoldos (2001) 33. 110 Ortvay (1891) 106. 397
