Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt szolgabíráinak szóló parancslevelet emlegették. Az ügyben a budai káptalannak kellett eljárnia, amelyik azonban már nem tévedett a címzésben. Válaszukban megírták, hogy mivel az alnádorság éppen üresedésben van („vacante iudicatus vicepalatinatus”), ezért az oklevelet nem tudták senkinek bemutatni.50 A kúriai írnok figyelmetlensége nem tévesztette meg a helyi ügyekben járatos budai káptalant, ők nem azt írták válaszukban, hogy a Pest megye ispánsága nincs betöltve, hanem csak azt, hogy az alnádori hivatal van üresedésben. Az alnádort először az 1222-es aranybullában említik. E rendelkezés eltiltotta a nádort attól, hogy több helyettes bírót („iudices vicarios”) tartson, és csak azt engedélyezte, hogy egy ilyen bírája legyen, mégpedig a saját kúriájában.51 A szövegből egyértelműen következik, hogy 1222-ben a nádort helyettesítő bíró tisztsége már legalább egy-két évtizedes, de könnyen lehet, hogy sokkal régebbi múltra tekintett vissza, ráadásul a nádorok nem egy, hanem több ilyen bírót is kineveztek. Néhány évvel később, a váradi regisztrum lapjain bíráskodás közben találkozunk vele.52 Szinte egyidős az alnádor első írásos említésével, hogy ellátta a Pest megyeiek bírói tisztét. Zsoldos Attila feltevése szerint az alnádor nem sokkal az első pesti kiváltságlevél kelte előtt, 1227 körül lett Pest megye bírája, akkor, amikor Béla herceg óbudai ispánságot létrehozó törekvései kudarcot vallottak.53 Az alnádor soha nem tartozott a méltóságok közé, akárcsak a többi méltóságviselő helyettese, ő is a nádor familiárisa volt, aki urát csak korlátozott mértékben helyettesítette. Az alnádorok szinte kizárólag bírói ügyekben jártak el, ők vezették a király személyétől elsőként függetlenedett bíróságot, a nádorit. Az ország ekkor tevékenykedő, két nagybírája, a nádor és az országbíró, az ország legtekintélyesebb bárói voltak, akik csak a ritkán ítélkeztek személyesen, idejük nagy részét lekötötte a politika, a hadjáratok vezetése, birtokaik igazgatása, bíróságaikat pedig az alnádor és az alországbíró vezették. Az alnádor és az alországbíró hivatásos bírák voltak, de megbízatásukat ekkor még nem különleges szakértelmüknek, hanem uruk beléjük helyezett bizalmának köszönhették. Valószínűleg írni-olvasni sem tudtak, jogi képzettségüket pedig nem iskolában, hanem a mindennapok szokásjogi ismeretéből merítették. Az alnádori tisztség az Árpád-kor végén átalakult. A nádornak a század végére két kúriája jött létre, az egyik többnyire a nádorral együtt annak vidéki kúriájában ítélt, a másik azonban a királyi székhely közelében tevékenykedett. Ahogy az a Nyulak-szigeti példából kitűnt, 1272-ben Pesten székelt, néhány év múlva azonban már az akkori királyi székhelyen, Óbudán működött, később ismét Pestre költözött.54 1. Károly korában, a Drugetek nádorsága alatt 50 DL 40417 (AOkl XVII. no 23). 51 1222. évi 8. törvénycikk CJH, Marczali (1902) 137. 52 Szovák (1989). 53 Zsoldos (2001)48. 54 Györffy (1997) 200., Gerics (1962), Bertényi (1976) 56. 381
