Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére
A VILÁGI IGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON A ZSIGMOND-KORBAN veszprémi várnagya (Akai Péter) volt. Hozzátehetjük mindehhez, hogy Akai Péter 1413-ban a mondott István bakonyi ispán essegvári alvárnagya volt. Bátfai István hasonlóképpen Rozgonyi szolgálatban töltötte el pályafutása nagy részét: 1427 és 1437 között csókakői, 1437 és 1438 között döbröközi és patai várnagy, 1436 és 1437 között és 1444-ben Fejér megyei alispán volt.85 Ebben az időszakban a veszprémi szék élén értelemszerűen a veszprémi várnagyot találjuk, a vásárhelyi szék élén pedig általában az essegvári várnagy állt. Ezen időszak előtt (1392-1406) és után (1429-1440) a megye élén az ügyeket a veszprémi várnagy vitte (egyedül vagy párban). A következő fontos kérdés, hogy müködött-e a Zsigmond-korban mindkét ítélöszék? Habár az alábbi Függelék adatai alapján úgy tűnik, ha nem is rendszeresen, de bocsátottak ki oklevelet a veszprémi széken is, az alábbi okok miatt azt kell mondanom, hogy a kérdésre nem a válasz. A vásárhelyi széken kiadott 52 oklevél - ha csak nem vizsgálati jelentések86 voltak - kivétel nélkül csütörtöki napon keltek.87 Ebben később sem történt változás, mivel 1458 után is csütörtökön ülésezett a vásárhelyi szék.88 Ellenben az 1387 és 1437 között, Veszprémben kibocsátott 12 oklevél mindegyike bírói parancsra végzett vizsgálatról tudósító jelentés,89 egyetlenegy hagyományos értelemben vett megyei oklevél sincsen közöttük. Sőt, kivétel nélkül mindegyik jelentést a vizsgálat 5. napján bocsátották ki. Ez még a közmondásos magyar forráspusztulás mellett is figyelemreméltó. Itt vissza kell kanyarodnunk az Anjou-kori állapotokhoz. Habár Veszprém megye első fennmaradt megyei oklevele 1324-ben Veszprémben kelt, mégis szinte kivételszámba ment, ha nem Vásárhelyen, csütörtökönként bocsátották ki az oklevelet (20 db). A veszprémi széken kiadott összesen 10 oklevél közül csak négy a megyei ügyben, szombaton kibocsátott oklevél,90 a többi felsőbb parancsra végzett vizsgálati jelentés.91 Nem jobb a helyzet 1438 és 1458 közötti időszakban sem. Egyrészt a veszprémi széknek alig van oklevele (összesen négyet ismerünk), másrészt a 85 Engel (1996) II. 25. 86 Pl. DL 104697 (1398.), DL 73881 (1407.), DL 92373 (1410.), DL 103520 (1428.), DF 207765 (1434.), DF 207827(1437). 87 Pl. DL 42485 (1391.), DL 92058 (1397.), DL 43173 (1412.), DF 207650 (1425.) DF 207673 (1427.), DF 207742 (1430.), DL 43968 (1433.), DL 44132 (1437). 88 Horváth (2000) 252-261. 89 DF 201074 (1388.), DF 207591 (1412.), DF 207779 (1426.), DF 207667, DF 207670 (1427.), DF 207681 (1428.), DF 207696 (1429.), DL 43860, DF 207711, DF 207714 (1430.), DF 207736 (1432.), DF 207759(1434). 90 1324., 1342., 1337., 1351. AOkl Vili. no 148., DF 207154, DL 66140. 91 1333. (AOkl XVII. no 163.), 1352. (DL 106783), 1353. (DL 41228), 1371. (A kelethely hiányzik, de a megyei ember Veszprémi Domokos fia, János volt. DF 200268), 1376. (DL 100154), 1384. (DF 201050) „de sede nostra iudiciaria in civitate Wesprimiensi existente et habita” küldték ki a megyei embert. 329
