Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére
C. Tóth Norbert ható a középkor végéig.63 Ugyanakkor a solti széknek a következő kiadványa majdnem száz évvel későbbről, 1431-ből ismert,64 jóllehet 1429-ből ismerjük a megye közgyűlésén kelt levelesítőjegyzékéből mind a fejéri (sedis Albensis), mind a solti szék {sedis Solth) tisztikarát.65 Meglepetésünkre ez utóbbi oklevélben összesen hat szolgabíró nevével találkozunk: négy a fejéri, kettő a solti székhez volt rendelve. Négy szolgabíró szerepel Fejér megye hatóságának egy 1358. évi és egy 1443. évi oklevelében is,66 továbbá ide sorolhatjuk egy 1474. évi jelentésüket, amelyen öt gyürűspecsétet találunk.67 Ugyanakkor fontos megemlítenünk, hogy a solti szék területén élő nemesség közösségtudata meglehetősen hamar kifejlődött: 1431-ben mint „universitas nobilium ad sedem Solt pertinentes” írták alá egyik levelüket.68 Talán ezzel is összefüggésben a középkor végére a szék önálló megyévé vált: az 1505-ös rákosi országgyűlésen külön követ képviseli őket, 1519-ből pedig ismerjük ispánját Paksi János személyében.69 Ezzel szemben Sopron megyében nincsen adatunk arra, hogy a két széknek hat szolgabírája lett volna. E megyében mindkét ítélőszéknél két-két szolgabírót találunk, s a rábaközi szék a Soltival ellentétben nem alakult önálló megyévé. Mi a helyzet Veszprém megyében? Itt már az Anjou-kor elejétől kimutatható, hogy a megyei okleveleket két településen bocsátották ki: Veszprém 1324- től,70 (Apáca)Vásárhely 1343-tól (1342-től)71 követhető nyomon az oklevelek keltezési helyeiben. A megyei kiadványokban azonban nem különböztették meg a két helyszínen kiadott okleveleket: mindegyik XY vicecomes comitatus Vesprimiensis alakú volt.72 Ezzel szemben Fejér megye solti („vicecomites comitatus Albensis sedis de Solth ac duó iudices nobilium de eadem”),73 Sopron megye rábaközi széke {„vicecomites et iudices nobilium comitatus Supruniensis sedis de Rabakez”) vagy Zala megye székei (pl. „vicecomes et iudices nobilium comitatus Zaladiensis sedis de Kapornak”)74 esetében a kezdetektől fogva feltüntették, hogy melyik szék kiadványa az oklevél. Érdekes módon annak 63 Lásd Sopron vm. I—II. köteteit és HOkm I. no 202. 64 Zichy VIII. 443. 65 Károly (1896-1904) I. 601., Zichy Vili. 383. 66 DL 106133, Károly (1896-1904) II. 665. 67 Zichy XI. 160. 68 Zichy VIII. 443. A megyei universitasok által kibocsátott oklevelekre lásd Tringli (2009) 511. 69 Pesty (1880) I. 68-74., DL 93794. A solti székre további adatok Károly (1896-1904) I. 230-231. 70 AOkl VIP. no 148. 71 AOkl XXVII. no 330. Két 1342-es, keltezési helyet nem tartalmazó oklevél is ugyanabban az ügyben kelt, mint az idézett 1343-as. Érdekes, hogy az egyik oklevelet szombaton - 1342. III. 9.: AOkl XXVI. no 102. -, míg a másikat már csütörtökön bocsátották ki - 1342. VTII. 22.: AOkl XXVI. no 316. 72 Vö. a Függelékkel és Horváth (2000). 73 Zichy X. 236. 74 Holub (1929) 215. (175. jegyzet). 326
