Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN SOLYMOSI László (1999), Püspöki joghatóság Somogybán a XI. században, Turul 72., 100-107. Soproni Sándor (1954), A visegrádi római tábor és középkori vár, Archceologiai Értesítő 81., 49-54. Szabados György (2009), Koppány - a megismerhetetlen Árpád-házi nagyúr, Valóság 52. 2. szám, 30-59. Tóth Sándor László (1983), A fehér és a fekete magyarok kérdéséhez, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatce, Acta Historica LXXV., 3-9. Tóth Sándor László (1987), Kabarok és fekete magyarok, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatce, Acta Historica LXXXIV., 23-29. Veress D. Csaba, Siklósi Gyula (1990), Székesfehérvár, a királyok városa, Budapest. Zsoldos Attila (1998a), Somogy megye kialakulásáról, in: Stamler Imre [szerk.], A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés, II. konferencia, Somogyfajsz 1998., Dunaújváros. 37-50. Zsoldos Attila (1998b), Visegrád vármegye és utódai, Történelmi Szemle 40., 1-32. Zsoldos Attila (2000), Confmium és marchia, (Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről), Századok 134., 99-116. ZSOLDOS Attila (2001a), Szent István vármegyéi, in: Kristó Gyula [szerk.], Államalapítás, társadalom, művelődés, Budapest. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27.) 43-54. Zsoldos Attila (2001b), Somogy megye korai történetének forrásairól, Turul 74., 44-50. Zsoldos Attila (2002), Somogy és Visegrád megye korai története, valamint a „várelemek spontán expanziója”. Századok 136., 679-685. Zsoldos Attila (2008), Elveszett források, paraszt urak és Ottó herceg, Somogy (és Zala) megye korai történetének ismeretéhez, Századok 142., 490-497. The initiations of county-organisation in the Hungarian Kingdom (The problem of „giant” and ,,average”-sized counties) Although the whole territory of the Carpathian-basin had been seized by Magyars by the turn of the 9th and 10lh century, little is known about the process of settling down and the social organisation at the new dwelling. It is the Byzantine emperor (913-959), Konstantinos Porphyrogennetos's account that provides solid handhold for this problem, mirroring the circumstances of the mid-10th-century. Hungarian tribes are described as vivid entities, yet some Hungarian historiographers deny the existance of those tribes that Konstantinos gave a report of. On the one hand, this paper aligns new arguments for the existence of the mentioned tribes in the 10th century, and, on the other hand, it also proves that there must have been close relations between counties, the administrative units of the Hungarian Kingdom occupying the entire Carpathian- basin. These administrative units were organised by that king Saint Stephan I, who also laid the foundation of the Christian Hungarian monarchy, and the former dwelling areas of tribes. Territories of some counties, of which early organisation is clearly demonstrated, are by far superior than that of others. For instance, the territory of county Veszprém, mentioned in a charter of king Saint 317
