Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN vitatott40 - rekonstrukcióját vesszük alapul. Ellenőrzésképpen álljanak tehát itt az előzőekben szintén törzsfői uralmi területtel kapcsolatba hozott korai megyék hasonló mutatói. Újvár megye41 területe 13 554 km2, a korai Csanád megyéé42 43 36 595 km2, míg az erdélyi Fehér megyéé42 46 305 km2. Az így kapott értékek nyilvánvalóan némi kiigazításra szorulnak. Újvár esetében nem vizsgáltam, hogy vajon a hevesi és az abaúji megyerész által közrefogott Borsod megye volt-e valaha Újvár megye része, mint ahogy azt sem, hogy ugyanez felvethető- e az Újvár megye által alkotott ívtől északra eső területekkel kapcsolatban. Az erdélyi Fehér megye esetében ugyanakkor bizonyosra vehető, hogy az óriási terület jelentős része lakatlan volt Szent István korában, ám ez a körülmény figyelmen kívül hagyható, mivel ugyanez elmondható - jóval kisebb léptékben, persze - Veszprémről és Visegrádról is a Bakony és a Pilis erdőségei miatt, az arányok ezért csak részben módosulnak. Úgy tűnik tehát, hogy az a tétel, mely szerint a törzsfői területekből szervezett megyék kiemelkedően nagy területűek, az én Kolon-értelmezésemtől függetlenül is megállja a helyét, legfeljebb példáink száma lesz eggyel kevesebb, ha bebizonyosodnék, hogy tévedek Kolon ügyében, aminek azonban, hiába is tagadnám, egyelőre nem látom előjeleit. A tézis mellett szól továbbá, hogy két további megyéről merült fel még megfontolást érdemlő érvek alapján, hogy eredetileg jóval nagyobbak lehettek, mint a 13. századi forrásainkból ismert változatuk. A Dráván túlra is kiterjedő Baranya megyéhez tartozott eredetileg Pozsega,44 de meglehet, hogy Valkó nyugati felével szintén ez a helyzet,45 míg a keleti a Szent István-kori marchia része lehetett.46 Bihar megye területe kiterjedt a későbbi Békés és Zaránd megyékre, valamint az utóbb Kolozs megyéhez tartozó Kalotaszegre is.47 48 Baranya így számított területe közel 12 187 km2, míg Biharé 23 730 km2-nél valamivel több. E két megye közül Baranya kapcsolatba hozható a rejtélyes „fekete magyarok”-kal,4X Békés (és rajta keresztül Bihar) pedig azzal a Vatával, akiben nem teljesen alaptalanul kereshető egy törzsfő leszármazottja;49 ahhoz mindenesetre elég befolyása volt, hogy országos mozgalmat robbantson ki, amely Péter király bukásához vezetett.50 A fekete magyarokról elkeserítően 40 Solymosi (1999), Kristó (2000), Kristó (2002a) 470^*73., 483-484., Kristó (2002b) 686- 690., Kertész (2008). Az egyes írásokra adott válaszaimat lásd Zsoldos (2001b), Zsoldos (2002), Zsoldos (2008). 41 Azaz a későbbi Heves, Abaúj és Sáros megyék együttese. 42 Csanád, Arad, Keve, Krassó, Temes és Torontál. 43 Fehér, Küküllő, Hunyad megyék, valamint a Szászföld és a Székelyföld. 44 Györffy (1963-) I. 254., Kristó (1988) 296-298. 45 Kristó (1988) 299. 46 Zsoldos (2000) 113-114. 47 1342: AOkm IV. 292. és SRH I. 211., vö. Györffy (1963-) I. 574. és 629-630. 48 CatFont I. 429-430. és III. 2569-2570. A „fekete magyarok”-ra vonatkozóan lásd Tóth (1983) 3-9., Kristó (1985) 11-17., Tóth (1987) 23-29. 49 Kristó (1980) 458-459. 50 Kristó (1965) 36-48. 307
