Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Érszegi Géza: I. (Szent) István veszprémi adománylevele
Érszegi Géza tatis sitas seu Morzolfew57 in pago Colocensis civitatis unam villám necnon in comitatu Vyssegradiensis civitatis villám unam sitam super Da- nubium, latere ex cuius dextro rivus, qui Apurig58 nuncupatur, discurrit59 pariterque villám unam Fyley60 nomine sitam in conpage Hurhyda civitatis cum omnibus utensi<li>bus iugiterque pertinentiis, scilicet famulis familia- busque, pratis, vineis, areis, edificiis, campis, terris, agris cultis et incultis, piscationibus, venationibus, aquis aquarumque decursibus, molendinis, viis, inviis tam exitibus quam inexi- tibus, ut habe{b}at omnium fírmitatem perpetuam, sicut est donatum, possi- dendorum. Albensis civitatis sitas seu Morzolfeu in pago Colocensis civitatis unam villám necnon in comitatu Wsagra- diensis civitatis villám unam sitam super Danubium, latere ex cuius dextro rivus, qui Aperig nuncupatur, discurrit pariterque villám unam Fyseu nomine sitam in conpage Luhida civitatis cum omnibus uten- silibus iugiterque pertinentiis, scilicet famulis famulabusque, pratis, vineis, areis, edificiis, campis, terris, agris cultis et incultis, piscationibus, venationibus, aquis aquammque decursibus, molendinis, viis, inviis tam exitibus quam inexitibus, ut habeat omnem firmitatem perpetuam, sicut est donatum, possidendorum. 57 Marcalfo. Hyen nevű helységgel a középkorban nem találkozunk. A Marcal vize fejének, vagyis forrásának vidékét kell Marcalion értenünk, amint ilyen helységnévképzéssel több helyen is találkozunk, pl. Zagyvafő, Kőrösfo, Lápafő a folyó eredeténél fekvő helyeket jelölik. A Marcal forrásvidékén már a XIII. századtól a veszprémi egyház birtokait találjuk: Erek, Deáki, Nyirád, Sümeg, Szölc, Csab mind püspöki birtokok. Vö. Karácsonyi (1891) 70., Holub (1929) 26. 58 Az 1469. évi átírásban: Apuris. 59 A Visegrád vár megyéjében, a Duna és az Apurig (Egregy) patak mellett adományozott helység Szentendre, ahol 1146-ban a veszprémi püspök udvarházáról történik említés (ÁÚO I. 58.). A veszprémi püspöki levéltár 1240. évi oklevele, amely szerint a telki és kánai apátok Bertalan veszprémi püspök előtt bérbe adják 200 hold földjüket a nagypesti németeknek a következő hiányos keltezést tartalmazza: ,JDatum apud s*** in curia episcopali iuxta Danubium in festő Annunciationis beate Virginis Marie anno Domini M.CC. quadragesimo”, a szentendrei püspöki kúriára vonatkozhat (VÉL C/l (épp.) Decimae episcopales 5., DF 200008). A veszprémi káptalan magánlevéltárának 1283-ban kelt oklevele szerint Erzsébet királyné elégtételt ad azokért a károkért, melyeket Domonkos visegrádi vámagy a veszprémi egyház Szentendre nevű birtokán és a hozzá tartozó Kecskeszigeten okozott. (VÉL C/l (cap.) Ladány L, DF 200706) A szentendrei birtok a püspöki levéltár két oklevele szerint 1318-ig volt a veszprémi egyház birtokában, amikor I. Károly, mivel a visegrádi vár közelsége miatt szüksége volt ezekre a javakra, Szentendrét, „que fűit curtis episcopalis”, és a hozzátartozó ingatlanokat, Kecskeszigetet, a Boldogságos Szűz váci monostora előtt a Dunán levő vizafogó halászhelyet s a Vácréve (Waachrewy) helységtől délre Rusd szigeten levő két ekényi földet a hozzátartozó kaszálóval elcseréli István veszprémi püspökkel a Nivegyvölgyben (Newygh) Szentjakabfalván, Herenden és Tagyonban lakó királyi népek földjeivel (VÉL C/l (epp.) Herend 6. DF 200098 és uo. Herend 7. DF 200099). Vö. Karácsonyi (1891) 70. 60 Füle. 24
