Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mózessy Gergely: Katolikus püspökök a nyilasok fogságában (Mindszenty József és Shvoy Lajos elhurcolása)
Katolikus püspökök a nyilasok fogságában A LETARTÓZTATÁS OKAI A memorandum a két püspök fogsága szempontjából is rendkívül fontos. Bár a hivatalos dokumentumok nem ezt jelölik meg letartóztatásuk okaként, minden kortárs szereplő az ezért érzett nyilas bosszút sejtette a történtek mögött. A feltételezést erősíti, hogy mind a négy aláíró a nyilasok célkeresztjébe került. Mindszenty Józsefet pontosan két héttel a dokumentum benyújtása után - 1944. november 27-én - fogták le. Shvoy Lajost 1945 februárjában szintén internálták, 1945 márciusának végén pedig Szálasi elfogatóparancsot adott ki a másik két aláíró főpap, Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát ellen is. Ezt azonban a szovjet csapatok előretörése miatt már nem hajthatták végre.27 Mindkét letartóztatás ügyében a helyi nyilas főispán járt el. Igaz, az ügyek intézését Szálasi később magához vonta, és a történtek nem szándéka ellenére valók voltak, de a kiinduló pont mindkét helyen a helyi hatalom túlkapása volt. Ezért tehát vizsgálnunk kell a két főpap viszonyát a helyi hatalommal, ha úgy tetszik társadalmi beágyazottságukat. Shvoy Lajos 1927 augusztusától vezette a fehérvári egyházmegyét. A klasz- szikus helyi elittel kiváló viszonyt ápolt. A nyilas hatalomátvétel után kialakuló új vezetéstől épp ezért távol tartotta magát. Nem vett részt a nyilas főispán, Pintér József beiktatásán, mi több, az 1944 májusában elmozdított polgármesternek, Farkas Sándornak látványosan biztosította a lehetőséget arra, hogy a püspökség óvóhelyén vészelje át a legnehezebb időket. Épp a hagyományos vezető rétegbe való beágyazottsága miatt nem kívánt az új urakkal kvaterkázni, különösen azután, hogy 1944 októberében a régi helyi elit jó része letartóztatásba került.28 Mindszenty József más utat járt be. 1944. március 3-án nevezte ki püspöknek a pápa, hivatalába az ország német megszállása után, 1944. március 29-én iktatták be.29 Az addig Zalaegerszegen élő pap a hagyományos veszprémi elittel nem ápolt szoros kapcsolatot. Meg kell jegyeznünk, hogy Mindszenty sok tekintetben példaképének tekintette az épp általa megénekelt sorsú Padányi Bíró Mártont, akinek a 18. században számtalan konfliktusa volt Veszprém magisztrátusával.30 A fokozatosan jobbra tolódó városvezetéshez és a helyben állomásozó katonai vezetőkhöz nem is kívánt a szükségesnél közelebb kerülni, amivel néha irritálta is őket. Későbbi titkára - ekkoriban levéltárosa -, Mészáros Tibor jegyezte fel, hogy az 1944 nyarán történt légitámadás áldozatainak temetését 27 Vö. Soós (2009) 14-15., Hetényi Varga (1985) 528., Elmer (2005) 9. 28 Csurgai Horváth (2002) 184., SzET I. 78. 29 Balogh-Gergely (1996) 46. 30 Pehm (1934) 98., 102-112., 181-191., 247-272. 261
