Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Hermann István: A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT
Hermann István Hermann István (2008), Esperesi kerületek változásai a veszprémi római katolikus egyházmegyében (az 1720-as évektől 1777-ig), A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25. 143-177. Kollányi Ferencz (1900), Esztergomi kanonokok 1100-1900, Esztergom. Köblös József (1994), Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában (A budai, fehérvári, győri és a pozsonyi káptalan adattárával), Budapest (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 12.) Lukcsics József (1908), A veszprémi káptalan a XVI. században, Veszprém. Mályusz Elemér (1971), Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest. Molnár Antal (1998), A veszprémi egyházmegye a török hódoltság idején, in: Tóth G. Péter [szerk.], Veszprém a török korban, Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről, Veszprém. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6.) 70-90. Pákay Zsolt (1941), A veszprémi káptalan a XVIII. században, in: A Magyar Katolikus Történészek Munkaközössége [közzéteszi], Regnum, Egyháztörténeti évkönyv 1940-1941., Budapest. 293-302. Pehm József (1934), Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, Zalaegerszeg. (A veszprémi egyházmegye múltjából 2.) Pfeiffer János (1987), A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), München. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae 8.) Strausz Antal (1930), A veszprémi nagyprépostok 1630-1930, Veszprém. Members of the Veszprém chapter between 1700 and 1 111 This archontological compilation consists of the register of the Veszprém chapter (i.e. grand provost, lector, cantor, custos, archdeacon of the cathedral and the provost of Hanta from 1767 onwards). The assembly also contains the row of divisores (deans) - prebendaries who were elected by the members of the chapter -, and also the names of the so-called „honourable prebendaries”, who were first appointed by bishop Márton Biró of Padány in 1749. The accompaniment study attempts to reveal the channels that connected pastorating parsons to the diocesan elite, the prebendaries and the fact whether passages existed between the two groups. Since appointing prebendaries, apart from the grand provost, belonged to the bishop’s privilege, this also sheds light over his personal preferences. The total number of clergymen was 578 in the period, and only 28 of them was nominated to prebends. During the first half of the 18th century, half of the nominated canons were not members of the diocesan clergy. A lucid dividing line can be observed during the episcopacy of Márton Biró of Padány, as exclusively those were appointed from 1745 onwards, who had been proven their abilities earlier in the diocese. Bishops (Márton Biró of Padány and Ignác Koller) had no means to influence the composition of the chapter between either 1745 and 1755 or 1767 and 1777, since there were no vacancies during these intervals. The underlying idea behind appointing four „honourable prebendaries” 224
