Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Hermann István: A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT
Hermann István Egy-egy káptalani stallum megüresedése esetén nyílott lehetősége a főpász- tomak a kanonoki javadalmak elosztásába történő beleszólásra. A stallumok közötti, fentebb bemutatott rangsor alapvetően korlátozta a püspöki döntés szabadságát, de a feltételezhető szabályok áthágása nem számított ritkaságnak. A korszakban a káptalanba bejutott 28 személy13 közül mindössze tíz olyat találunk, akik a javadalmak sorrendjében haladtak előre a káptalani ranglétrán,14 s két olyan személyt, akik a (mester)kanonoki javadalmon nem léptek túl.15 Jellemző, hogy az előbbi csoportból csupán egy olvasókanonok (Pöstyéni Mihály) és egy éneklőkanonok (Horvát Pál) került ki, négy-négy személy pedig az őrkanonokságig, illetve a székesegyházi főesperességig jutott el. Velük szemben 11 személyt egy-egy javadalom átugrásával segített feljebb jutni püspöke,16 s további öt személy rögtön magasabb pozícióban került be a káptalanba.17 Ezek közül egy tisztséget ugrott át hét személy,18 19 két tisztséget három személy, három tisztséget pedig két személy. A magasabb pozícióban belépők közül ketten négy tisztséget kihagyva olvasókanonokok, ketten pedig öt javadalmat átlépve egyből nagyprépostok lettek. Érdemes megvizsgálni a kanonokok káptalanba történő bejutásuk idejére számított átlagos életkorát.11 lásd a archontológiai összeállításban, a föesperességek létrehozásáról a káptalan a főpásztorral 1777. október 18-ai ülésén tárgyalt, s még aznap megszületett Bajzát József főpásztor döntése is. VÉL A/39/2 tóm. 21. 74—78. Még ezt megelőzően, július 18-án kelt királynői leirat szólított fel arra, hogy vizsgálják meg a veszprémi káptalan bővítésének lehetőségét. Uo. tóm. 21. 45—48. 13 1700 és 1777 között mindösszesen 33 kanonokról van tudomásunk, ezek között azonban itt nem vettem számításba azt az öt főt, aki még 1700 előtt került be a káptalanba. 14 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében, zárójelben utolsóként viselt javadalmuk: Körmendi Imre (őrkanonok), Pápai János (őrkanonok), Stehenics János (őrkanonok), Pöstyéni Mihály (olvasókanonok), Hőgyészi Ferenc (székesegyházi főesperes), Kis István (székesegyházi főesperes), Sárkány Gábor (őrkanonok), Kozorics Ferenc (székesegyházi főesperes), Horvát Pál (éneklőkanonok) és Gicei István (székesegyházi főesperes). 15 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében: Ságodi István és Nagy István. 16 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében, zárójelben utolsóként viselt javadalmuk: Szabadi János (olvasókanonok), Fabsics Mihály (őrkanonok), Padányi Biró Márton (nagyprépost), Szent- imrei Szabó Ferenc (olvasókanonok), Dubnicai István (éneklőkanonok), Lenti István (nagyprépost), Kis Pál (nagyprépost), Tőrei László (őrkanonok), Séllyei Nagy Ignác (éneklőkanonok), Grubánovics Zsigmond (éneklőkanonok) és Tejfalusi György (székesegyházi főesperes). 17 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében, zárójelben elnyert javadalmuk: Zádori Mihály (nagyprépost), Újvári Mihály (székesegyházi főesperes), Potyondi László (olvasókanonok), Orosz Pál (nagyprépost) és Dravec József (olvasókanonok). 18 Közülük azonban Padányi Bíró Márton kétszer is hagyott ki javadalmat. 1736-ban az őrkanonokságot, 1740-ben pedig az olvasókanonokságot lépte át. 19 A papság életkorának becslésekor alapvetően Pfeiffer János adatait használtam fel. Azokban az esetekben, ahol Pfeiffer pontos születési dátumot közöl, általában anyakönyvi bejegyzésre hivatkozik. Ezeket az adatokat biztosnak tekintettem. A korszak egyházmegyei papsága (578 személy) közül 172 fő esetében ismerjük a pontos születési dátumot. Vö. Pfeiffer (1987) passim. A különböző összeírásokban sok esetben találunk becsült életkorokat. Több olyan személy van, 182
