Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Érszegi Géza: I. (Szent) István veszprémi adománylevele
Érszegi Géza torban élt. Amiként nincs tudomásunk arról, ki lehetett a görög császár leánya, ugyanúgy a sorsára vonatkozóan sem rendelkezünk forrásokkal. A monostor azonban, amelyet első Szent Királyunk alapított, a többi görög monostorral együtt talán a tatárjárás idejéig virágzott Magyarországon.20 Ezt követően a monostor a ciszterci apácák lakhelye lett. Természetesen a görög oklevél hiányosságait és páratlan voltát tekintve mindig is felmerült a szöveg hitelességével kapcsolatban kétkedés. A kutatások alapján azonban nincs okunk feltételezni, hogy a meglevő szöveg nem 1. (Szent) István oklevelének szövege.21 Hogy azonban különleges voltát láthassuk, nézzük meg I. (Szent) István többi, latin nyelven írott oklevelét! Ugyancsak különleges hely illeti meg I. (Szent) István okleveleinek sorában a pannonhalmi apátság számára kiállított oklevelet.22 23 Különlegessége abban van, hogy ez az egyetlen, amelyik eredeti oklevél látszatát kelti. A pannonhalmi oklevél ugyanis szinte megszólalásig hasonlít azokra az oklevelekre, melyek a császári kancelláriában készültek az első ezredforduló tájékán. Sőt a diplomatikai kutatás eredményei alapján annak a névtelen kancelláriai alkalmazottnak a keze munkáját látják benne, aki Heribert kancellár keze alatt dolgozott, s mivel nevét nem ismerjük, az ábécé betűinek egyikével, a „C” betűvel jelölik. Minthogy „Heribert C” pályája a császári kancelláriában 1002-ben megszakadt, joggal gondoltak arra a kutatók, hogy az csakis Magyarországra jöttével függhet össze, ahol feladata a királyi udvar hivatali írásbeliségének megszervezése lehetett.21 Rá vall nemcsak az eredetiséggel kecsegtető pannonhalmi oklevél, de több, más bencés monostor számára adott, másolatban fennmaradt oklevél is: a pécsváradi 1015-ből,24 a két zalavári 1019-ből és 1024-ből,25 valamint a bakonybéli 1037-ből.26 Mindegyikükről kiderült azonban, hogy a pannonhalmi oklevél felhasználásával készült hamisítványok.27 Visszatérve a pannonhalmi oklevélre ugyancsak meg kell állapítanunk, hogy szövege semmiképpen sem lehet minden részletében eredeti. Gyanúra ad okot az a csak nehezen feloldható ellentmondás, miszerint az oklevélben 1001. évi kelet szerepel, Heribert C pedig ekkor még javában a császári kancelláriában tevékenykedett, valamint a szövegezésben előforduló törés - a többes számú fogalmazásról a scriptor egy adott helyen áttér az egyes számra, hogy azután a 20 A görög monostorok létezéséről a 13. század első felében lásd Érszegi (1975) 15. 21 A szöveg változatlanul hagyása melletti érv lehet az is, hogy a görög oklevélnek azon részét, amely a monostor érseki jellegére utal, a görög szövegből nem hagyták ki 1109-ben, csak a latin parafrázisban mellőzték hallgatással, vö Kumorovitz (1980) 161-162. 22 RA no 2. 23 SZENTPÉTERY (1938). 24 RA no 6. és Szentpétery (1918), Érszegi-Bellus (2000). 25 RA no 78. 26 RA no 9. 27 Szentpétery (1938) 138-140. 14
