Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
Mihalik Béla Vilmos hogy a tekintetes nemes kamara megint kezében adott volna bennünket őkegyel- mének?’. Horváth 300 akó bort akart a nyirádiaktól, akik attól féltek, hogy végső pusztulásra jut falujuk, mert Horváth „kegyetlen s káromkodó ember lévén lehetetlen őkegyelme keze alatt maradásunk".35 Kőszeghy Mihály a következő év novemberében is arról jelentett a Magyar Kamarának, hogy Horváth Ferenc késik a korcsmáltatás és dézsmaárenda összegével.36 A széküresedésben lévő veszprémi egyházmegye birtokainak kamarai felügyelete 1723 elejéig tartott, amikor Esterházy Imre lett a veszprémi püspök, majd hamarosan Acsády Ádám került a püspöki székbe 1725-ben. Mivel a püspök 1732-ig kancellár is volt, így ritkán tartózkodott egyházmegyéjében, feltételezhető tehát, hogy a birtokokat ekkor is bérbe adta. Ha valóban így történt, a bérlő alighanem továbbra is Horváth Ferenc lehetett, aki 1724 és 1732 között többször tűnt fel a Zala vármegyei közgyűléseken a püspök megbízottjaként és prefektusaként.37 38 1742-ben már Vajda Ferenc szerepel püspöki inspektorként, amikor irtást enged Acsády engedélyével a felsőpáhoki szőlőhegyen.3t< Acsády püspökségének idején, 1727-ben kapott szerződést Alsópáhok; a Szabó István és Horváth Ferenc árendátorsága idején még kisszámú páhoki bérlők száma ekkorra feltehetően kellőképpen megnövekedett. A község a szerződés értelmében a korcsmáltatás, földbér és a robotváltság fejében ötven forintot fizetett a püspöknek, továbbá különféle, konyháravaló természetbeni juttatással tartoztak a lakosok. Szükség szerint balatoni fuvarral is tartoztak szolgálni a tizedborok felszállításakor.39 40 Ez a szerződés csak rövid ideig lehetett érvényben, mert Alsópáhokot már 1732-ben Felsőpáhokkal, Monostorapátival, Szentbékkállával, Rendessel, Szepezddel, Tagyonnal és Szentjakabfával együtt a püspöki úriszék elé rendelték, hogy földesúri terheiket rendezzék.49 Szintén Acsádytól kaptak szerződést a csicsóiak 1737-ben, a Csicsó melletti Herend pusztát pedig 1738-ban bérbe adta a csicsói Somogyi Mihálynak és Király Mártonnak évi 30 forintért, csupán a bortizedet hagyta fenn magának. A szerződésből közvetve tudjuk, hogy a sümegi uradalom élén ekkor is állt tiszttartó, bár nevét sajnos nem ismerjük.41 Acsády Ádám halála után néhány hónapos széküresedés következett be, 1744. október 10-től 1745. május 13-ig, Padányi Bíró Márton püspök beiktatásáig. A Magyar Kamara a korábbi püspöki intézőt, Vajda Ferencet nevezte ki 35 MOL E 205 86. tétel föl. 240-241. 36 MOLE 41 1722. no 454. 37 MÓL Mikrofilmtár 15493, 15494. doboz (Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1724-1732). 38 Szántó-Szántó (1990) 107. 39 Pákay (1978) 239. 40 Szántó (1960) 96. 41 VÉL B/IV6 fase. BBB no 16. 150
