Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében nem tud segíteni a plébániaalapításban, Istvándon ugyanis már felújíttatta a templomot, ezért a püspök beleegyezésével itt szeretne plébániát alapítani. Emellett nemrég 17 jobbágyház leégett Istvándon, ezért jobbágyai nehezen tudnának segíteni a tomaji építkezésekben. Ahhoz természetesen hozzájárult Esterházy, hogy az istvándi plébánia létrejöttéig birtoka leányegyház legyen.63 A tomaji plébánia anyagi alapjainak megteremtése ennek ellenére befejezettnek tűnt, Nedeczkynek azonban a plébános személyére is volt ötlete. A püspöknek Reguli Ábrahámot praesentálta, aki korábban hosszabb ideig gyermekei nevelője volt, ekkor pedig a veszprémi egyházmegye növendéke a nagyszombati Collegium Rubrorumban. A földesúr 1754. augusztus végi leveléből értesülünk arról, hogy kérésének megfelelően a püspök elrendelte az új plébános introductióját, aki egyébként még pappá sem volt szentelve. Nedeczky hallotta, hogy Nagyszombatban hamarosan papszentelés lesz, kérte tehát a püspököt, hogy szenteltesse fel Regulit. Ő pedig a felszentelt pap megérkezéséig a hívek segítségével felépítteti a plébániaépületet. Hogy pedig a Cassa parochorum segítségét a plébános eltartására időben megkapják, kérte a püspököt, hogy intézkedjen a jövedelmek teljes körű összeírása érdekében.64 Nedeczky László jezsuita, aki a nagyszombati Collegium Rubrorum régense65 és Nedeczky Károly testvére volt, sürgette a püspököt Reguli felszentelése ügyében, hogy húsvétra Lesencetomajon mondhassa újmiséjét.66 A szentelés karácsony táján megtörtént, az új pap hamarosan elfoglalhatta plébániáját.67 A második példa egy vegyes lakosságú település katolikus plébániájának megszervezésekor mutatkozó nehézségeket próbálja bemutatni.68 Dörögd az 1740-es években filiaként a szentbékkállai plébánoshoz tartozott, de nem volt katolikus vallásgyakorlat a faluban. A település szélén a régi templom és kolostor romokban állt. A reformátusoknak fából épült imaházuk volt, lelkészük az evangélikusokat is ellátta, a haranglábat pedig mindhárom felekezet használta, ugyanis a harangot együtt szerezték be. Az egyik földesúr, Tallián Ignác kápolnát kezdett építeni, de 1746-ban még nem készült el.69 A petendi plébánia 63 VÉL A/6 fasc. 3. no 83. M VÉL A/6 fasc. 3. no 84. 65 Lukács (1988) 1081. 66 Nedeczky László egyébként az előző héten Bécsben értesült testvére óhajáról. 1754. november 9. VÉL A/39/2 tóm. 12. 23-24., VÉL A/6 fasc. 6. no 90. 1,7 VÉL A/39/2 tóm. 12. 24., Pfeiffer (1987) 873. Reguli csak két évig volt Lesencetomaj plébánosa, 1757-ben Vöröstóra került. VÉL A/39/2 tóm. 13. 117., VÉL A/6 fasc. 6. no 91. ,s A Padányi Bíró Márton erőszakos ellenreformációs módszereivel és „eredményeivel” foglalkozó szakirodalomból: Pehm (1934) 199-246., Tüskés-Knapp (2001) 333-346., ez utóbbi helyen a kérdés historiográfiai áttekintése is megtalálható 334-336., Jakab (2004), Bahlcke (2005) 225- 242. 69 Ördög (1991-1998) HL 508., 703., 707., Ila-Kovacsics (1988) 394.
