Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében lakosságú Taliándörögd plébániájának szervezését mutatja be. A zalai kerület 1746. évi vizitátora Lesencetomaj régi templomát romos állapotban találta. A községnek csak egy zsindellyel fedett kis fa haranglábja volt, amelynek harangját még Volkra Ottó János püspök áldotta meg. A templomhoz nem tartoztak jövedelmet hozó földek, de a templomatyák beszámolója szerint a földesúr, Nedeczky Károly udvari tanácsos irányításával 363 forintot összegyűjtöttek és ennek egy részét kamatra kiadták.52 A pénzt valószínűleg a templom rendbehozatalára gyűjtötték, ugyanis 1747. június 24-én a földesúr a templom felújításáról számolt be a püspöknek, és, bár nem volt bevakolva az épület, kérte Bíró Mártont, hogy szentelje fel.53 A püspök igen örülhetett a gyors eredménynek, ugyanis 26-án kelt válaszlevelében a következő napot, Szent László ünnepét tűzte ki a templom felszentelésének napjául, sőt bérmálást is ígért Nedeczky - nek.54 Bíró Márton néhány ferencessel és kíséretével július 27-én reggel át is utazott Sümegről Tomajra. A helyi hívek mellett mást is megmozgatott az ünnepi esemény, hiszen a tapolcaiak processzióban vonultak át a közeli faluba. A püspök a nyilvános mise előtt megáldotta a templomot, majd közösen misézett a vitai plébánossal.55 Az ünnepen minden bizonnyal előkerült a plébánia alapításának terve is, hiszen három nap múlva kelt köszönő levelében Nedeczky már tudni vélte, hogy a püspök hamarosan plébánost küld Tomajra, akinek két fíliája lesz, Németfalu és Istvánd. Ha e három falu nem tudná eltartani a plébánost, a tervek szerint a Cassa parochorumhoz fordulnak.56 Padányi válaszában megígérte, hogy mindent megtesz a lesencetomaji plébánia létrehozására.57 58 Július 6-án írt is Lesenceistvánd földesurának, Esterházy Ferencnek. Ebben tudatta vele, hogy - mivel a vitai plébánián megszaporodtak a hívek, a plébánosnak sok a fíliája és azok messze is esnek egymástól - Tomajon plébániát akar alapítani. A plébánia helyének kiválasztásában a falu központi fekvése volt a döntő. Mivel Istvándon a majdani tomaji plébános eltartására nincsenek földek kihasítva, kérte Ester- házyt, hogy jelöljenek ki számára szántóföldet és rétet, valamint rendelje el jobbágyainak, hogy természetben és pénzben is fizessenek a plébánosnak. Ha ezek után sem lenne elég a plébános járandósága, Esterházy segítségével kiegészítik azt a Cassa parochorumból.55 A plébánia megvalósítása érdekében az ezt követő két évben nem történt semmi. 1749. május 19. és 21. között azonban Kozorics Ferenc tapolcai esperes52 Ördög (1991-1998) III. 115-116. 53 VÉL A/39/2 tóm. 3. 144. A templomon még évekig dolgozhattak, mert 1755-ben is „adu cedificatur ex materia solida.” Aradi (1980) 221. 54 VÉL A/39/2 tóm. 3. 145., VÉL AJ6 fasc. 3. no 248. 55 VÉL A/39/2 tóm. 3. 153-154. 56 VÉL A/39/2 tóm. 3. 151., VÉL AJ6 fasc. 3. no 249. 57 VÉL A/39/2 tóm. 3. 152. 58 VÉL A/39/2 tóm. 3. 157-158., VÉL AJ6 fasc. 3. no 250. 117
