Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében miatt az alumnusokat minél előbb munkába lehessen állítani, a tananyag csak a legszükségesebb lelkipásztori tárgyakra szorítkozott: erkölcstant és kazuisztikát oktattak három évig. Egy kurzus végeztével, a piarista atya felszabadulásával vehették csak fel a következő évfolyamot. A szeminárium megfelelő anyagi alap hiányában az 1719-ben felvettek 1722-es felszentelésével megszűnt. Évtizedes működése mégis 30 papot adott az egyházmegyének. Az alapítvány kamatait - mindaddig, amíg a szemináriumot Bíró Márton újra nem alapította - részint az alaptőkéhez csatolták, részint az egyházmegye győri és nagyszombati szemináriumokban neveltetett kispapjaira fordították.37 A megszűnt szemináriumot rövid püspöksége alatt Esterházy Imre nem tudta újjászervezni, pedig külön szemináriumi épület létesítését tervezte.38 XIII. Benedek pápa Acsády Adám kinevezési bullájában előírta a szeminárium létrehozását, de Acsády - talán a piaristákkal fenntartott feszült viszonya miatt - 1742-ben csak alapítványt hozott létre, hogy annak kamataiból a Collegium Rubrorumban három újabb növendék készülhessen a papi hivatásra. Ezzel az alapítvánnyal az egyházmegye alapítványi helyeinek száma nyolcra emelkedett a központi szemináriumban. Acsády a papképzés megoldása helyett előszeretettel alkalmazta a korábbi gyakorlatot, azaz püspökségébe más egyházmegyékből hívott felszentelt papokat.39 A Volkra-féle szemináriumot Padányi Bíró Márton mindjárt püspökségének kezdetén visszaállította, e tettével is kifejezve, mennyire fontosnak tartotta a papnevelő működését. Az intézet első évében hét, a másodikban nyolc növendéket vettek fel, a következő években 12, később 16-20 klerikust képeztek a veszprémi szemináriumban.4" A kék talárt viselő kispapok képzése általában három évig tartott, amely már valószínűleg nem csak az erkölcstant foglalta magába.41 Bíró Márton a nagyszombati alapítványi helyeket is kihasználta, ide tehetségesebb papjait küldte tanulni. A Collegium Rubrorumban Lenthy István nagyprépost 1755-ös alapítványa újabb két helyet biztosított a veszprémi kispapok számára.42 A legtehetségesebb növendékek Veszprémből is a Collegium Germanicum et Hungaricumba kerültek. A székes- fehérvári egyházmegye majdani első püspöke, Nagy Ignác Bíró Márton jóvoltából tanulhatott Rómában, hosszú idő óta elsőként az egyházmegyéből. A kiváló 37 Hanauer (1896) 9-14., Molnár et al. (1975) 36-37., Pfeiffer (1987) 62., Körmendy (1995) 22-24. 38 Hanauer (1896) I4„ Molnár et al. (1975)40., Pfeiffer (1987) 23. 39 Hanauer (1896) 14-15., Petrák (1949) 47-A8., Molnár et al. (1975) 42., Pfeiffer (1987) 12. 40 Pehm (1934) 134. 4‘ Hanauer (1896) 17-24., Molnár et al. (1975) 43. 42 Az egyházmegyének így már 10 helye volt a központi szemináriumban, ezen kívül még kettő a Szent István Szemináriumban. 1761-ben mind a 12 helyet betöltötték. Hanauer (1896) 39., Pehm (1934) 133. 113
