Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Előszó (A szerkesztők)
Előszó A világi és az egyházi közigazgatás alapegységeinek, a megyéknek és az egyházmegyéknek a története számos ponton kapcsolódik egymáshoz. Szimbolikusnak is tekinthető, hogy írott forrásainkban történt legkorábbi megörökítésük is ugyanahhoz a dokumentumhoz, Szent Istvánnak a veszprémi egyházmegye részére kiadott alapítóleveléhez köthető. Ebben az oklevélben, ha kicsit patetikusan szeretnénk fogalmazni, az egyházmegyéről születésének pillanatában, míg a megyéről fejlődésének legkorábbi szakaszában olvashatunk. Az elmúlt évben volt ezer esztendeje, hogy első uralkodónk Veszprém közelében, Sólyban járt és Szent Mihály egyháza alá rendelte Veszprém, Fehérvár, Visegrád és Kolon várakat és határaikkal és területükkel. Az ezer éves évforduló adott alkalmat arra, hogy konferencián mutassuk be a legújabb kutatási eredményeket, amelyek egyrészt a veszprémi egyházmegye múltjába engednek bepillantást, másrészt a megyetörténeti kutatások jelenlegi állását reprezentálják. Mindkét kutatási terület az elmúlt 15-20 évben kapott újabb lendületet egy fiatal történészgeneráció színreléptével. A konferencián elsősorban nekik szerettünk volna lehetőséget biztosítani arra, hogy folyamatban lévő kutatásaikat ismertethessék az érdeklődő közönséggel. A két napos rendezvény egyik eredménye, hogy fórumot biztosított a hasonló érdeklődésű, kapcsolódó kutatási területeken dolgozó szakemberek és az érdeklődők közti eszmecserére. Az előadások változatos szempontból közelítettek választott témájukhoz. Voltak, akik az adott témakörben folytatott eddigi kutatások összegzésére vállalkoztak, voltak, akik saját kutatási eredményeiket tették közkinccsé, s volt olyan előadás is, amely több módszertani újdonsággal is szolgált a hallgatóság számára. Az előadások írott változatának megjelentetése már a konferencia során felmerült. Ennek indokoltságát mindazok, akik részt vettek a rendezvényen és most kézbe veszik ezt a kötetet — reméljük - meg fogják erősíteni. Több tanulmányhoz forrásközlés, adattár is csatlakozik, hogy csak a leglényegesebb többletet említsük. A szerzők számára - az előadásokkal ellentétben - a kéziratok esetében nem határoztunk meg terjedelmi korlátot, ezzel is arra buzdítva őket, hogy részletesebben fejtsék ki szóban elmondott gondolataikat. A kötet előkészítése során csak a legszükségesebb szerkesztői beavatkozásokat eszközöltük a leadott kéziratokon, egységesítettük a hivatkozás rendszerét, ugyanakkor - közmegegyezés híján - nem változtattunk például a tanulmányokban szereplő nevek írásmódján. Itt csak utalni szeretnénk arra az anomáliára, 7
