Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE Csökön) Szülök« Istvándi# A 14. SZAZAD EESŐ HARMADÁBAN ÉS 1771-BEN A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE (1771) HBBBBH Országhatár, megyehatár a 18. században-------------- A veszprémi egyházmegye határa .......Esperesi kerület határa | Érseki, püspöki székhely OZaUber Plébánia (1771) Budai, más néven fehérvári főesperesség: Budai esperesi kerület Fehérvári esperesi kerület Ráckevei esperesi kerület Székesegyházi, más néven veszprémi főesperesség: Veszprémi esperesi kerület Palotai esperesi kerület Somogyi főesperesség: Kaposvári esperesi kerület Segesdi esperesi kerület Zalai főesperesség: Keszthelyi esperesi kerület Tapolcai esperesi kerület Egerszegi esperesi kerület Nagykanizsai esperesi kerület A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE (14. SZÁZAD) mmmmmmmmm a veszprémi egyházmegye határa ■ —|"^t Fóesperesi kerület határa ■^p | Érseici és püspöki központ • Batyk Tfemplomos hely _ , , A 14. és a 18. században is templomos hely, • Csokonya iU pléhániás hely _______________ A térkép középkori részét Karlinszky Balázs tervezte Ortvay Tivadar és Hrubant László ba Veszprémi és Pécsi egyházmegyék a XIV-ik század elején, 1888), valamint Solymosi László (A veszprémi egyházmegye tizedkerü- leteinek központjai és a veszprémi káptalan birtokai a középkor végén, 1997) térképeinek félhasználásával; 18. századi részét Hermann István tervezte. Szerkesztette és rajzolta: Nagy Béla
