Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Bevezető
Bevezető Az anyaggyűjtés eredménye Egy megye településeinek úrbéres viszonyait szabályozó urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések összegyűjtése csak hosszú levéltári munkával lehetséges, mivel ehhez nemcsak a megyei levéltár szinte valamennyi számbajöhető fondját, hanem más levéltárak fondjait is át kell kutatni. Veszprém megye esetében azonban kedvező kiindulópontot jelentett az IIa Bálint és Kovacsics József által írt és 1964-ben kiadott Veszprém megye helytörténeti lexikona című mű, amely a levéltári források nagyobb részének jelzeteit is közölte. A Magyar Országos Levéltár és az egyházi levéltárak esetében elsősorban erre a műre támaszkodva tudtuk az anyaggyűjtést elvégezni. Jelen forráskiadványunk a történeti Veszprém megye községeinek és mezővárosainak úrbéres viszonyait szabályozó 270 levéltári forrást, köztük 20 urbáriumot, 165 úrbéri, 7 árendás és 74 telepítési szerződést tartalmaz. Közüljük a palotai és a veszprémi végváriakkal kötött szerződéseket is, ezenkívül a jegyzetekben is említünk néhány úrbéri szerződést. El kellett hagynunk viszont az úrbéri telkeken lakó nemesekkel kötött kontraktusokat. Ezek az úrbéri források összesen 122 település úrbéri szolgáltatásait és a török korban elpusztásodott helységek újratelepítésének feltételeit tartalmazzák. Az anyaggyűjtés hatékonysága szempontjából ez kedvezőnek mondható arány, hiszen a Mária Terézia-féle úrbérrendezés során az úrbéri kilenc kérdőpontra adott feleletek 135 községből kerültek elő, és a kötet szerzője a hiányt három községnél állapította meg. Az anyaggyűjtés ezzel együtt sem lehetett teljes. Néhány szerződést a szakirodalomban található jelzetek alapján ma már nem lehetett megtalálni. Nem pótolható hiányt okozott az, hogy a gr. Esterházyak pápai uradalmának iratai 1956-ban megégtek, s jelenleg nem kutathatóak, a helytörténeti lexikon szerzői viszont még láthatták ezeket az iratokat, mert közölték az uradalom falvainak szolgáltatásait szabályozó szerződések jelzeteit. Figyelembe kell venni azt is, hogy számos olyan jobbágyközség volt Veszprém megyében, ahol sem urbárium, sem kontraktus nem szabályozta a földesúri terheket: a jobbágyok szokás szerint szolgáltak uruknak, ezért a szolgáltatásokat nem foglalták írásba. Ezzel együtt a szakirodalomban ismert közlésekhez és hivatkozásokhoz képest lényegesen több forrás kerülhetett be a kiadványba. Több eddig ismeretlen forrás került elő Veszprém vármegye levéltárának fondjai közül az Úrbéri perekből, az Úrbéri töredékes iratokból, az Úrbéri különféle irományokból, az egyházi levéltárakból, az Országos Levéltár családi és egyházi fondjaiból.
