Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)

Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések

Actum Csajág die et anno quibus supra nota. Fráter Ludovicus Karloczy pater provinciáé m. p. Coram me Michaele Kiilley Inclyti Comitatus Weszprémiensis vicejudlium m. p. Coram me Johanne Szőke m. p. Coram me et per me Joannem Wissy m. p. Anno 1726 die 25 Április csajághi Sallanvári uramtul redimált jobbágyokal megalkudtam, hogy eők is tartoznak esztendőnkint 25 forintokat, azaz huszoneötet fizetnyi, a' borkilenczedet igazán megadnyi, úgy a' többi jobbágyok a' vásonyi malomhoz dolgoznyi s robotolnyi, a' borbéli jövedelmet a' többiekel eggyüt Pápára fölvinnyi. A' summa letételének napjai és egyéb conditiói úgy lesznek, mint a' föllebbi töb jobbágyoké. Datum Csajágh anno et die quibus supra. Fráter Vukovics Páll pápai prior m. p. Eredeti, tisztázat. Forrás: OL MKL Acta Paulinorum. Acta conventus Pápa. Fasc. 2. Nr. 42. Csajág úrbéri szerződése 1732. szeptember 29. Első Remete Szent Pál szerzetebeli nemes pápai convent, úgymint örökös s földesurak egyrészrül, Nemes Veszprém Vármegyében Csajág nevű faluban lévő lakosok másrészrül következendő egyeségre léptének. Először. Minthogy csajágiak távul esnének elanyira, hogy úrdógára veszedelmes kárvallás nélkül nem járhattnának, azért az úrdóga helyett egy esztendőre fizessenek készpénzül száz talyért olyformán: Másodszor. A summának egy felét jövő Szent György napjára, a más felét ugyan jövő Szent Mihálly napjára letenni legyenek kötelesek. Harmadszor. Ezenkívül a csajági majorságbéli nemes convent szőlőjét megmívelni és annak idejében megszedni tartoznak, amint csajági határon találkozandó kevés majorságbéli földeinket is megszántani és aratni köteleztettnek. Negyedszer. Amely egynehány hód vetése van a nemes conventnek vásonkői határon, azt annak idejében egészen learassák és egybehorgyák, és ha malom épületye avagy gatya körül kívántattnék szekeres avagy gyalogmunkás, telyes segítséget agyának. Ötödször. Ezek felet országunkban folyó törvényes szokás szerint mind szőlőhegybül, mind pedigh szántóföldekbül a nonát, azaz a kilencedét kiagyák, sőtt ebéli nonát méhéktül, báránkákbul is agyak ki. Hatodszor. Minden telektül tartozásképen agyának egy ludat, egy kappant, négy csibét, egy icze vajat. Hetedszer. Minden jó bevett szokás szerint a gazdák egyen-egyen esztendő által tegyenek három szekerezést oda, ahova fog kívántatni.