Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések
mindeneknek, akiknek illik, hogy emiétett vöröstói árendás lakosinknak tekéntvén szegény állapotyokat, minekelőtte törvényes urbáriumhoz ragaszkodtunk volna, léptünk illy megváltozhatatlan contractusra tudniillik. Elsőben. Minden egészhelyes gazda esztendőnként arendát készpénzül az uraságnak 4 forintot fizetni tartozik, melynek felét Szent György napkor, felét pedigh Szent Mihály napra letenni köteleztetik, a félhelyesek pedig proportio szerint fizetnek. Másodszor. Mindennemű veteményekbűl és bárányaikbul, nemkülömben méheikbűl kilenczedet, esztendőnként pedig minden egy-egy helyes gazda egy funt vajat és két tyúkot adni tartozik. Harmadszor. Ezeken kívül minden egészhelyes gazda tíz napot marhával, kézi munkával is tíz napot, a' marhátlan pedig 30 napot gyalogul, vagyis kézi munkával szolgálni köteleztetik, a félhelyesek pedig marhájokkal és kézi munkájúkkal felényire értetnek. Negyedszer. A korcsmátul és mészárszéktűi tartoznak esztendőnként 24 forintokat fizetni. Ötödször. Azon kívül, amely réteket a' bakonyi pusztáinkban helyeikhez bírtak, annyi rét, amennyit a német-barnagiak, mellyet mostan házhelyeikhez felosztani census nélkül engedtünk, ezen vöröstói lakosainknak is házhelyeikhez kiszabadtassék, és tiszteink által rendeltessék, census nélkül megengedtük, amelyért ők is takarás idején a több lakosinkal és jobbágyainkkal gabonáinkat és szénáinkat behordani köteleztetnek. Hatodszor. Emellett holott vagy az uraságok, vagy pedig tiszteik alá kocsi vagy vontatók kívántatnának, amidőn tudniillik a több helységeinkről a sor reájok esendene, az uraságoknak szükséges dolgaiban kívántatóképpen Szőlősig, Veszprimig avagy Palotáig ezen helységünk is adni tartozik. Hetedszer. Ellenben a magok határjában tűzrevaló fát, a bakonyi pusztáinkban pedig szükséges épületre való fát is vágothatnak, úgy mindazonáltal, hogy tiszteinknél az ollyatén épületre kívántató favágás véget magokat megjelenések, és czédulát, vagyis engedelmet vegyenek. Nyolczadszor. Ahol a' határjokban avagy Tsepelyen alkalmatos irtás alá való föld találtatnék, aziránt tiszteinktűi czédulát vévén, szabadon irthatnak, és az ollyatén irtásokat hét esztendeig dézma vagy kilenczed nélkül bírhattyák, eltelvén pedig azon szabad esztendők, a szokott földbéli igasságot megadni tartoznak. Kilenczedszer. A magok határjában mindennemű marhájoknak szabad legeltetés engedtetett, úgy mindazonáltal, hogy makktermő időben is 100 darab sörtés marhájok fizetés nélkül szabadon járhat, holott pedig 100 darabon föllyül találtatnának, azon felesleg lévő sörtés marháiktul valamint más külsők, a makbéli igasságot megadni tartoznak, a szarvas és vonyós marháiknak pedig a pusztáinkkon is szabad legeltetés engedtetett. Tizedszer. Hogyha pedig valaki ezen lakosaink közül jószáginkbul egészlen ki akarna költözni, tehát más, magához hasonló gazdát helyében
