Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések
Egykorú tisztázat. Forrás: OL MKL Acta Jesuitica. Acta Collegii Jauriensis. Fasc. 35. Nr. 57. Vörösberény és Kenése urbáriuma 1758. szeptember 17. 193 Ad 1-um. Minden gazda, akinek háza vagyon, juxta Uladislai decreti 7-i articulorum 15. et 22., fizet esztendőnként censust avagy adót egy forintot, felét Szent György, felét pedig Szent Mihály napjain. Ad 2-um. Jóllehet ezen uraság székinek béadot conscriptio szer ént az magok helységeiknek és az uraság engedelméből mostanság ususok alat lévő pusztáknak határiban találtató, házak után való járt szántóföldeknek s réteknek mostani száma azon okból is nem sok, minthogy a' szántóföldeknek nagy része általok szőllő alá fordítatván, mái napig is úgy bírattatik, nagy része pedig pusztán és parragon hagyattatot, mellyeket most is kevés fáracsággal és kölcséggel kitisztogatván, szánthatni lehetne, és ottan a' kaszálló is szaporítatthatnék, mindazonáltal, mivel ugyanott ezeken kívül is majd még annyi irtásföldeik vannak s azok igen régiek, és majd töbnyire ember emlékezeti előtt csináltattak, a' mint is ezen okból már nem irtásoknak, hanem inkább réghi szántóföldeknek sorjában menvén, házok után való földeknek tartathatnak, következendőképpen kivált a' szántásért a' külső határokra kimenni nem kénszerítetnének. Mindezekre való nézve azért minden gazda, kinek négy vonyós marhája vagyon, tartozik szolgálni esztendőnként maga erejével 13 egész napot, a' két és három vonyós marhás pedig öszvefogva, hasonlóképpen 13 napot, akiknek pedig vonyós marhájok nincsen, de az házakon kívül más egyéb értékjek találtatik, jóllehet az 1548-dik esztendő béli 38-dik articulus szerént értékj ékhez képest tartoznának szolgálatot tenni, hogy mindazonáltal az uraság tisztyeinek némely helytelenségeknek elkövetésére alkalmatosság ne nyújtassék, és ezzel a' jobbágyságnak panaszra oka ne légyen, szolgálni fognak az illyetin vonyós marhátlan gazdák esztendő által gyalog 14 napot. Mégis, akiknek az házaikon kívül más értékjek nincsen, vagy ha vagyon is, csak igen csekély, 12 napot és utollyára a' más házaiknál lakó zsöllérek hét napot. Ad 3-um. Az 1548-dik esztendő béli 36-dik törvény szerént minden gazda, ha az uraság kívánnya, a' szőllőmíveléskor, kaszálláskor és aratáskor szolgállyon egy héten két-két napot, de úgy, hogy ezen előre kiszolgálandó napszámok a' fönt írt köteles napokból lehajulyanak. Ad 4-um. A most citált esztendőbéli 35-dik articulus szerént minden négy marhájú gazda maga erejével, két vagy három vonyós marhájúak pedig öszvefogva, az uraságh majorság fölgyeit minden szántáskor, úgymint parragába, keverőre és vetőre a' felyebb megírt köteles napokon kívül egy193 Készült a vörösberényi úriszéken. Kiadta a vármegye 1758. október 30-án.
