Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)

Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések

napkor, felét pedig Szent Mihály napkor letenni köteleztetik, az félhelyes­sek pedig proportio szerént fizetnek. Másodszor. Mindennemű veteményekből és bárányaikból, nemkü­lömben miheikből tizedet, esztendőnként pedig minden egészhelyes gazda egy funt vajat és két tyúkot adni tartozik. Harmadszor. Ezeken kívül minden egészhelyes gazda 12 napot mar­hájával, kézi munkával is 12 napot, az marhátlan pedig 30 napot gyalogul, vagyis kézi munkával szolgálni köteleztetik, az félhelyessek pedig marhá­jokkal és kézi munkájokkal felényére értettnek. Negyedszer. Az kortsoma és mészárszék, mivel mind a' két részre, úgymint ezen helységünkre és magyar-barnaki jobbágyainkra is kiterjeszte­tett, arra való nézve ezen lakosink fele arendáját, úgymint 15 forintokat az uraságoknak esztendőnként fizetni tartoznak. Ötödször. Minthogy pedig a bakonyi pusztáinkon ezen helységünk két darabbul álló réteinket mindekkoráig census, vagyis arendában bírták, és mostanában arenda nélkül az helységekhez fölosztani engedtük, azért ők is az több helységbéli lakosinkkal és jobbágyainkkal takarás idején gaboná­inkat és szénáinkat behordani köteleztettnek. Hatodszor. Emellett holott vagy az uraságok, vagy pedig tiszteink alá kotsi vagy vontatók kívántattnának, a midőn a' helységeinknek sorja reá­jok esend, kívántatóképpen Szőlősig, Veszprémig avagy Palotáig az ura­ságh szükséges dolgaiban adni tartozik ezen helységünk is. Hetedszer. Ellenben az magok határjában tűzrevaló fát, kívántató épületre pedig az több pusztáinkon is magok szükségére az erdő megen­gedtetik ugyan, de mindazonáltal tiszteinknél az ollyatén épületre kíván­tató favágásra magokat megjelentvén, czédulát, vagyis engedelmet ve­gyenek. Nyoltzadszor. A' hol a' határjokban alkalmatos irtás alá való föld ta­láltatnék, azeránt tiszteinktől czédulát vévén, szabadon irtthatnak, és az ollyatén irtásokat hét esztendeig dézma, vagyis kilentzed nélkül bírhattyák, eltelvén pedig azon szabad esztendők, a szokott földbéli igasságot megad­ni tartoznak. Kilentzedszer. Az magok határjában mindennemű marhájoknak sza­bad legeltetés engedtetett, úgy mindazonáltal, hogy maktermő időben is szabadon 100 darab sörtésmarhájok füzetes nélkül járhat, holott pedig 100 darabon fölül találtattnának, az fölösleg való marháktól, valamint más kül­sők, az makbéli igasságot megadni tartoznak. Tizedszer. Hogyha pedig valaki ezen lakosink közül jószáginkból egészlen ki akarna költözni, tehát más hasomló gazdát magához tartozik helyében álléttani, és az ollyatén elköltözni igyekező lakos valahány forin­tokon maga jószágát eladhatná, minden forintból 6 pénzt adni tartozik, mellynek fele az urasághé, az más fele pedig a' tiszteink és ezen lakosaink között fölosztassék, a' vevő személy pedig 50 pénzt adni tartozik, mellynek 30 pénze a' tiszteinkké, 20 pénze pedig ezen lakosinké lészen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom