Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)

Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések

1- o. Minthogy őexcellentiája közellebb elmúlt esztendőben a' Köz-Bakonnak felosztása után emiétett lókúti helységnek maga egyedül földesurává levén, sajnálkodással tapasztalta, hogy az ő ott való hív jobbágyai a kegyelmes urbárium szerént házhelyeik után őket illetőkön kívül több szántóföldeket, mellyek egyébberánt is a' méltóságos uraságnak szabad dispositiója alatt vágynak, s azontúl mint urbáriumon kívül valóktól különössen fizetnek, olly kevés számmal bírnak, hogy ők elegendő kenyeret nem teremthetvén, a' weszprémi piartzon pénzen vett kenyérrel élni és mindennapi táplálásokat a' magok határán kívül keresni kénteleníttetnek. Hogy azért ők mint Ő Felsége adójának könnyebben való megszerzésére, mint a' közönséges jónak szolgalatjuk által leendő elölmozdítására és mindennapi kenyereknek megkeresésére alkalmatosokká tetessenek megírtt lókúti helységben, rész szerént a' falu határjában, rész szerént pedig a' méltóságos uraságnak tulajdon gazdaságára nézve azonkívül fenttartott darabban (minthogy ezen itt egybenfoglaltt egész jószágban isten kegyelméből a' bükkös erdőnek minden hegyekenn és völgyeken azonkívül is nagy bősége vagyon, ellenben a' bükk-makknak termése igen ritka esztendőben tapasztaltatik) a' Papodok, Borzas és Körös György nevezetű hegyek alatt lévő darab lapos erdőt kijeleltetvén, és hites insellér által öt és öt mérős földekre felosztatván, hogy alól megnevezendő jobbágyok azokat magok szükségére szántóföldeknek kiirtsák, az alább bőven kitett conditiók alatt nekiek megengedtem tudniillik. 2- do. Most jövő Szent Mihály napjától fogva egész az 1784. esztendőben megesendő Szent Mihály napjáig egymás után következő öt szabad esztendőket ajánlok és engedek nékiek olly móddal, hogy ezen irtásokban teendő munkának tökélletes jutalmára ki-ki a' maga osztállyában találandó fát kivágván és kiirtván, azt saját szükségére fordéthassa, és azalatt, még az öt esztendő el nem töltt, irtásaiban leendő akármiféle terméstől az uraságnak semmi adóval és munkával ne tartozzék, úgy mindazonáltal, hogy ezen idő alatt ki-ki a' maga irtását nem tsak a' fából, hanem a' gyökerekből annyira kitisztítsa, hogy az azután a' szántásra és vetésre mindenképpen alkalmatos légyen. Ha pedig valaki tapasztaltatik, hogy vagy az irtásban restelkednék, vagy a' munkához illendő tisztasággal nem látna, vagy a földet bé nem vetné, azon esetekben tehát a méltóságos uraság a maga földesúri hatalmát ezen árendás földeiben is annyira fenttartya, hogy az illyetén restelkedő embernek földjeit akár elvehesse és másnak, a' ki azt jobban fogja mívelni, szabadon adhassa, akár pedig a' szabad öt esztendőknek eltölte után az uraságnak járandó dézmát azon föld helyett, melly még vagy egésszen, vagy részből tisztán kiirtva vagy bevetve nem volna, az illyetén restnek másik földén lévő terméséből kivehesse, és ezen büntetés által a' szorgalmatosságra ösztönözhesse. Hogy pedig a' helységbéliek annyival hamarább és kevessebb erővel az irtásokat elvégezhessék, és annyival előbb bé is vethetvén, abból munkájoknak jutalmát vehessék, magok ajánlások és kívánságok szerént az üveg-bányásnak is a' bányához való fát ottan vágni szabad lészen.