Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

TÓTH G. PÉTER: A magyarországi boszorkányperek, mint a családtörténeti kutatások lehetséges forrásai

Hogy milyen szokatlanságok történtek a faluban? Például Szadai János uramat másfél évig törte valamilyen ismeretlen nyavalya. Dózsa István uram meg egy éjszaka érthetetlen módon leesett az ágyáról. Nem is beszélve Barát Istvánná fiáról, akinek egyik nap megmagyarázhatatlan módon rángani kezdett a szája széle. És ott van még a húszéves szolgálólány, Kis Éva esete is. Na, őt aztán alaposan meggyötörték a boszorkányok. Amikor például a gazdája, Kata néni megsimogatta a fejét, azonnal elvesztette az eszét, és megmagyarázhatatlan dolgokat cselekedett. Például el-elcsent néhány tárgyat a falubeliektől. Később két házat fel is gyújtott, szerencse, hogy nem halt bele senki. Kis Éva tanúvallomásában hátborzongató részleteket elevenített fel azokból a kísértetjárásokból, amikor éjszakánként Kata néni és Zsuzsa néni szellemként megjelentek az ágyánál, hogy rávegyék a számos bűnös cselekedet elvégzésére. Elég rosszul állt a két öregasszony szénája a nagyvázsonyi tárgyaláson, amikor megjelent Gyűszű Márton, az etei falus bíró, aki egy kezeslevelet adott át Orczy bíró úrnak. Ebben a levélben az eteiek kezességet vállalnak Kata néniért és Zsuzsa néniért, miszerint a két asszony ugyan valóban nem él minden szempontból erkölcsös életet - így például igen gyakran esnek a részegség bűnébe -, de boszorkánysággal bizonyosan nem vádolhatók. Orczy bíró az ítéletében végül merő gyanúsításnak nevezte a két asszony ellen felhozott vádakat, és szabadon engedte őket. A Veszprém megyei napilap, a Napló újságírója Ballá Emőke pedig emígy foglalta keretbe boszorkányper-rekonstrukciónk kezdeményezését: „Ha 'égő' lesz, az a mi hibánk, de ez egy boszorkánypernél nem is olyan vészes, e szavakkal ajánlotta a közönség figyelmébe a rendhagyó múzeumi performance-t Tóth G. Péter történész a múzeumok éjszakáján. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 2005-ben csatlakozott a Múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvényhez. Az idén először egy boszorkánypert is megidéztek, ahogy Tóth. G. Péter történész mondta: ez nem színmű, nem színielőadás, hanem történeti reanimáció, újrajátszása egy igaz történetnek. Múzeumi geg, múzeumi performance, melyet kicsit dramatizálva, a mai nyelvre átültetve a késő esti előadásban élvezhetett a közönség. A történet főszereplője a Komárom megyei Etén élő húszéves leány, Kiss Éva, aki boszorkánysággal vádolta gazdasszony ait, Deák Györgyné Szabó Katát és testvérét, Morocz Jánosné Szabó Zsuzsát. Kiss Éva zabolátlan leány, aki lopkodott, fölgyújtotta a házat, de állította, hogy boszorkány gazdasszonyai delejezték meg. Az orvos szerint Kiss Éva elmeháborodott, testvérei láncon tartották, a vizsgálatokat és a tárgyalást a nagyvázsonyi Zichy-birtok úriszéke előtt, Orczi Ferenc szolgabíró vezetésével folytatták le. A pár hete leégett bakonyi múzeum mellett felállított szabadtéri színpadon a múzeumi játék ezeket