Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: A Veszprém Megyei Levéltárban folyó családtörténeti kutatások tanulságai

levéltárba, többek között a balatonarácsi Brázay család és a tapolcai zsidó kereskedő família a Leszner család anyaga.

79 Sok családi irat megmaradását helytörténeti kutatóknak köszönhetjük. Szülőfaluja Szentgál feudális kori archívumát

80 Lőrincze Lajos nyelvész gyűjtötte össze és jutatta közgyűjteménybe, míg a szentgáli kisnemesi családok

81 (Tamás, Móri, Csapó, Androvics, Major, Gombás, Szűcs) iratainak megmaradását Rákóczi István tanárnak köszönhetjük. Mencshely curiális község és az ott élő török hódoltságot is átvészelő kisnemesi családok archívumát

82 Páhy Gyula műkedvelő helytörténész gyűjtötte össze, majd Lackovits Emőke néprajzkutató mentette meg a teljes megsemmisüléstől. A csabrendeki viszi Pozsgay család dokumentumait

83 a Csabrendek történetével foglalkozó Pozsgay Andor helyezte levéltárba. A szentkirály szabadj ai Véghelyi család irategyüttese Schildmayer Ferenc építészmérnök és helytörténeti kutató közvetítésével kerül a családi iratok gyűjteményébe. A malmok történetét kutatva gyűjtötte össze Wöller István a köveskáli Czotter, a diszeli Kovács, a pápateszéri Fekete (molnár)családokra vonatkozó iratgyűjteményt.

84 Pesovár Jánosnak köszönhető, hogy a herendi Eckert család iratai közkinccsé válhattak.

85 A levéltárosok tudatos értékmentésnek tekinthető a pápai kékfestő Kluge család, a nagyvázsonyi kötélgyártó Móró család, a régi veszpérmi iparos Széli família, a borzavári Ringhoffer és a nagyesztergári Hoffer család iratainak levéltárba kerülése az 1980-as években.

86 A rendszerváltás után az egyéni rehabilitáció és a vagyoni kárpótlás lehetősége, a megfigyelési iratok titkosításának feloldása irányította a figyelmet újra a levéltárakra, felszabadítva ezzel az egyéni identitás keresésének egyre növekvő folyamát. A CSALÁDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT HÚSZ ÉVBEN Az 1990-es években indult meg hazánkban ismét a családtörténeti és a heraldikai kutatás, kezdetben igen elszórtan és elsősorban külföldön élő rokonok megbízására hivatkozva, majd a rendszerváltás és a politikai légkör enyhülése után egyre többen keresik családjuk „gyökereit", múltját. 9 VeML XIII. 5, 14. 0 VeML V. 402. a 1 VeML XIII. 48-53, 83. 2 VeML V. 363. a 3 VeML XIII. 29. 4 VeML XIII. 89-91. 5 VeML XIII. 56. 6 VeML XIII. 82, 27, 34, 69, 58.