Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

BUDAY CSABA: Nemzetközi családtörténeti konferencia kicsit más szemszögből...

precizitását, vagy éppen hanyagságát. Nagyon sok esetben találkoztunk egymásra írt, szinte olvashatatlan bejegyzésekkel, összefüggéstelen, kikövetkezhetetlen adathalmazokkal, míg más esetben szépen, rendezetten, a fontosabb adatokat feltüntetve, gyönyörű kézírással szinte rajzolták a betűket. Ezen időszak kutatásához a kutatóknak több, más forrásanyagot is fel kell használni, hogy a hiányos adatok megfelelően helyükre kerülhessenek. Ilyenek a nemesi összeírások, a nemességi vizsgálatok anyagai, vagy a hiteles-helyi bejegyzések, a peres iratok, vagy Nagy Iván, és Kempelen Béla közismert és mindenki által forgatott adatgyűjtései, esetenként genealógiai táblái, vagy az Illéssy-patikák gyűjteményei. Ezen források közül külön kiemelném a nemesi összeírások tanulmányozásának fontosságát. Van egy olyan időszak, az 1720 és 1830 között, amikor mint említettem, az anyakönyvi bejegyzések igen hiányosak, könnyen félre lehet csúszni a megfelelő ős kiválasztását tekintve. Ennek tisztázását igen nagyban segítik a nemességgel kapcsolatos különböző összeírások. Ilyen például az 174l-es összeírás, ami generalis insurrectio" volt, s Mária Terézia megsegítése érdekében történt nemesi felkelésben résztvevő személyek anyagi helyzetének felmérésére irányult, illetve az 1744-es újabb összeírás, ahol már a konkrét anyagi hozzájárulás mértékét határozták meg, illetve feltüntették az adott személyek életkorát is. Ennek azért van jelentősége, mert az idős személyekkel kapcsolatosan, kiknek születése visszanyúlik az anyakönyvezés kezdetét megelőző időszakra, egyéb adatokkal nem rendelkezünk. Ez viszont azt jelenti, hogy korban egy kicsit még tovább haladhatunk visszafelé. A hiteles kutatás szempontjából itt már minden évtizednek igen nagy jelentősége van. Egy gondolat erejéig azonban meg kell szakítanunk a nemesi összeírásokkal kapcsolatos észrevételeinket. Kronológiailag ugyanis ide tartoznak az úgynevezett nemesi vizsgálatok, melyeket az 1737 és 1757-es években végezték. Ezekben a vizsgálatokban, a tanúként szereplő személyek életkorára vonatkozóan is vannak adatok. A vizsgált személyek és családtagjaik esetében pedig, miután a tanúkhoz intézett kérdések arra irányultak, hogy tudomásuk szerint az adott családok ősei, illetve maguk az érintett személyek a nemesi előjogokat gyakorolták-e, annak szellemében éltek-e, szintén ezen időszakot megelőző, korábban élt elődeikről kaphattak információt. Visszatérve azonban a nemesi összeírások jelentőségére, azt tapasztaljuk, hogy az 1780-as összeírást tartották mintának, bár a nemesség köréből ezen sokan nem vettek részt. Aki viszont szerepelt benne, annak nemesi származását nem vonták kétségbe. Volt azonban egy számunkra ennél fontosabb eleme ennek az összeírásnak. Ebben az adott családok összes leszármazottait is feltüntették. S ráadásul nem csak a fiú gyermekeket, hanem a lányokat is. Ha ezt kiegészítjük az 1797-es összeírással, ahol a személyek életkorának megjelölése mellett a fiúgyermekeket is felsorolják, akkor rájöhetünk, hogy