Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
STRESNÁK GÁBOR:A szlovákiai levéltárak családtörténeti forrásai Különös tekintettel a nemesség kutatás lehetőségeire
CSALÁDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ALAPFORRÁSA: AZ ANYAKÖNYV Minden családi múltja iránt érdeklődő egyén kutatásának alapvető és legfontosabb forrását az anyakönyvek képezik. Két csoportjukat különböztetjük meg: egyházi, vagy felekezeti anyakönyveket, illetve polgári, vagy állami anyakönyveket. 1895. október 1-je előtt Magyarországon állami anyakönyvezés nem létezett. A felekezeti anyakönyvek voltak azok, amelyek a szentségek kiszolgáltatásának rögzítésén túl közhitelű dokumentumoknak is számítottak. A történelmi Magyarország viszonylatában is a legrégebbi római-katolikus anyakönyvek a mai Szlovákia területén maradtak fenn: például Pozsonyban 1601-től, Komáromban pedig 1621-től. Magyarország többi részén (Erdélyt, Horvátországot kivéve) csak a török kiűzése után indulhatott meg valójában az anyakönyvezés. A protestáns egyházak esetében (ezalatt elsősorban a környékünkön legelterjettebb a lutheránus/kálvinista irányzatokat értjük) már a 16. század végétől fennmaradtak anyakönyvi bejegyzések: a német-magyar evangélikusok Kassán 1587-től, illetve Bártfán 1592-től, német evangélikusok Selmecbányán 1594-től és Szepesszombaton 1599-től vezették ezeket. 18 A 17. század végére a legtöbb katolikus plébánián, de a más felekezetű lelkészi hivatalokban is beindult az anyakönyvezés. Ez utóbbiak viszont nem tartoztak a hivatalosan elismertek közé. III. Károly 1731-ben kiadott Resolutio Carolinájának 5. §-a szerint a protestáns hívők számontartása kizárólag a katolikus egyház hatáskörébe tartozik, néhány úgynevezett artikuláris helyet kivéve. Ilyenek voltak például a Nyitra vármegyei Nagypetrős (szlovák nevén Prietrz) ágoston evangélikus gyülekezet, melynek anyakönyveit 1733-1783 közöt is vezették, 19 vagy a Pozsony megyei Réte református gyülekezetének anyakönyvei, amelyek az idők folyamán ugyan eltűntek, de Valesius Antal János hagyatékában fellelető, 1701-1717 közötti évekből származó töredékek egykori létüket bizonyítják. 20 II. József türelmi rendeletének életbe léptetése után (1781) számos helyen új protestáns templomot emelnek, és akadálytalanul megkezdték az anyakönyvek vezetését. Például a reformátusok Rétén haranglábot emelnek, iskolát létesítenek, Somorján pedig 1789-ben az addig használt fatemplomból a régi katolikus templomba költöztek azt követően, hogy a templomot császári engedéllyel 2.000 rajnai forintért megvették. Keresztelési anyakönyvükben erről a következő bejegyzés található: „Karácsony hava. 1789. Nevezetes hónap ez, mert ennek első napján Wettstein Sigmond úr megvizsgált mindeneket az alsó templomban és mellette álló két oskolai épületekben és 2. napján képeket, oltárokat elkótyavetyélvén, azon a napon az említett épületek kultsait, úgymint Szerda napon áttaladá, egy 18 SÁRMÁNYOVÁ 1991. 10. 19 SÁRMÁNYOVÁ 1991. 230. 20 VALESIUS 2000.253-271.
