Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből

Csakúgy, mint a születések esetében, a halálozásoknál is tapasztalható a hullámzás. A kezdeti években nagyon ritkán jelölte meg a plébános az elhunyt lakhelyét, ezért ezekbe az adatokba belekeveredhettek döbröntei vagy ódöbröntei lakosok is. A MOBILITÁS VIZSGÁLATA A családkutatók legnagyobb gondja, ha egy-egy településről „eltűnik" a kutatott család, vagy éppen személy. Ennek oka inkább a vándorlás, a migráció, mintsem az írott források vezetőinek hanyagsága. Ez a vizsgálat leginkább az összeírásokat érinti, de nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy pusztán a családnevekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Lehet, hogy az egyik család éppen ebben az időszakban halt ki férfiágon, a másik pedig valóban elköltözött egy másik településre. Előfordulhat olyan eset is, hogy az összeírás csak egyetlen személyt említ ezzel a névvel, de valójában három vagy több felnőtt családfő (a gazda fiai, vagy testvérei) művelték a jobbágy telket. Ok később általában már saját telekkel jelennek meg, de a közülük elvándorlók számáról semmilyen adatokkal nem rendelkezhetünk. A fentiek ismeretében az alábbi részfejezet inkább tájékoztatásul szolgál ahhoz, hogy a demográfiai események mellett egy kicsit jobban megismerjük a falu életét ebben az időszakban. Segítségként mellékelem a két falurész összeírásokban szereplő névanyagát, illetve az 1946-os, a kitelepítés előtti állapotot a háztulajdonosok neve alapján. A kisgannai családnevek vizsgálatából kiderül, hogy pusztán egyetlen név a Stenger maradt meg a kezdetektől a kitelepítésig, a Csoni (Szonni/Som alakok) és Seider (Szajter) családok viszont a 18. század után eltűntek. Ha eltekintünk a hiányos 1757-es jószágösszeírástól, akkor a Stengerhez csatlakozik a Kleinhans, a Koller, a Meinzinger és a Schell családnév is. Az első két teljes összeírásban említett, de az évszázadok alatt kihalt családok közül a Zimmerman az egyetlen (a fentebb említett öt család mellett), ami később (1791-ig) Nagygannán megjelenik. Egyes családok már a tárgyalt korszakban népesnek mondhatók: Kocher (Kaczer alakban is szerepel) 19 fő, Pinz 16 fő, Radies és Zimmerman 12 fő, Fritz 8 fő, Seider 7 fő, míg másoknál már ekkor látszanak a kihalás jelei: Grünevälder 4 fő, Lázár (Lazarus) 2 fő, Csoni, Müller és Neuman l-l fő. Az anyakönyvekből látszik, hogy a Kocherek nagyon jó döbröntei kapcsolatokkal rendelkeztek, amit nemcsak Kocher Márton számos ottani keresztapasága bizonyít, de az is alátámasztja, hogy az egyik fiú oda nősült, majd ott alapított többgyermekes családot. A Radicsok inkább Nagygannára terjeszkedtek, a 226 Feltűnően kiugró az 1775. év magas halálozási száma. Sem az anyakönyvben, sem egyéb forrásokban nem találtam járványra utaló nyomot, de az egyes hónapok részletes vizsgálata egyértelműen erre utal.