Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
SZILÁGYINÉ KÓSA ANIKÓ: Névtani hozzájárulás a családkutatáshoz Családtörténeti vizsgálatok a nyelvtudomány szemszögéből
A NÉVMAGYAROSÍTÁS A névasszimilációnak egy sajátos esetét jelentik a névmagyarosítások: ebben az esetben a családnév változása nem a név egy-egy részletét érinti, hanem a néwiselő tudatos döntése nyomán az „idegen" (német) névalak magyar lexémára cserélődik. Néhány esetben a névmagyarosításokat is bejegyezték az egyházi anyakönyvekbe, a magyarosításról azonban az állami anyakönyvekből kaphatunk teljes képet, amelyek utólagos bejegyzésekként föltüntetik a névváltoztatást és annak idejét. Barnagon és Vöröstón 1895 és 1953 között 21 család(fő) magyarosította a német családnevét, az utólagos bejegyzésekből nem rekonstruálható pontosan, hogy a névváltoztatás hány főt érintett, de családonként legalább 3-4 személyt bizonyosan. Jellemző módon a plébánia területén engedélyezett magyarosítások nagyobb része, 57,1%-a a vegyes lakosságú Barnagon, míg kisebb része, 42,9%-a a tisztán németek által lakott Vöröstón fordult elő. A magyarosítás legnagyobb hulláma 4 év alatt, 1934 és 1937 között zajlott le: ekkor történt a névváltoztatások 52,4%-a - ez némi késést mutat a magyarországi névmagyarosítási „csúcshoz" képest 186 . Kérelmeztek még névváltoztatást a 2. világháború alatt, illetve a háború utáni kitelepítések idején (amelyek egyébként a két községet nem érintették). • •II • •II T 1913 1924 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1. ábra: A névmagyarosítások évenkénti megoszlása Barnagon és Vöröstón Az eredeti és az új családnév kapcsolatát tekintve a névmagyarosítások három típusa különíthető el. (A nevek utáni zárójelben a névváltoztatás engedélyezésének évét adom meg.) • Az új, magyar név a német családnév egészének vagy egy részének „fordított" változata: ez a magyarosítások 9,5%-ában fordul elő. - Hauch / Hock >Magasi ( 1924) - Weinhardt > Boor (!) ( 1930) KARÁDY-KOZMA 2002. 173.
