Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
SZILÁGYINÉ KÓSA ANIKÓ: Névtani hozzájárulás a családkutatáshoz Családtörténeti vizsgálatok a nyelvtudomány szemszögéből
Az egyes névrendszerek között azonban megfigyelhetőek rendszer- vagy aránybeli eltérések: például a magyarban a szláv, illetve a germán nyelvekhez képest ritkák az állatnévből kialakult családnevek, a német családnévanyag 13 leggyakoribb neve foglalkozásnévből alakult 178 , míg a magyarban az öt leggyakoribb családnév közül három ragadványnévi (ebből kettő népnévi) eredetű {Nagy, Kovács, Tóth, Szabó, Horváth). A mai családnévrendszerek létrejöttében az előbb említett spontán fejlődésnél jóval kisebb szerepet játszott az úgynevezett mesterséges családnevek 179 csoportja. A tudatos egyéni alkotásként, névváltoztatás útján létrejött családnevek a névanyag másik nagy (sok esetben könnyen felismerhető) típusának tekinthetők, keletkezésük a 19-20. századra jellemző, nem újabb névelemként jöttek létre, hanem egy eredeti (spontán módon kialakult) családnév helyére léptek. Magyarországon a hivatalos eljárás során keletkezett családnevek létrejöttében a főszerepet az idegen etimonú családnevek lecserélése játszotta. A magyarországi németek családneveiről már olvashattunk néhány tanulmányt, melyek általában egy-egy település, ritkábban egy nagyobb régió családnévanyagát mutatják be: Banner - a Békés megyei Elek 180 , Fülöp - a Somogy megyei Kaposhomok illetve Kercseliget 181 , Földes és Trischberger Mór 182 , Földes - Csongrád megye 183 , Gerstner - Leányvár német családneveit illetve azok változásait ismerteti és elemzi 184 . A KUTATÓPONTOKRÓL ÉS AZ ANYAGGYŰJTÉSRŐL A jelen tanulmányban példaanyagát szolgáltató két település Barnag és Vöröstó, ma jellemző aprófalvak a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál. Magyarország török megszállása alatt mindkét (középkori eredetű) falu nagyrészt elnéptelenedett, majd a 18. század első évtizedeiben különböző vidékekről érkező németekkel és részben más vidékekről érkező magyarokkal települt újra. A családnévanyag tanúsága szerint a településeken a „hivatalos", Zichy család által történt betelepítést követően még legalább egy évszázadig nagy volt a népességmozgás, tehát a német telepesek egyfajta „sokszoros honfoglalásáról" beszélhetünk. (A vöröstói anyakönyvekben például az 1725 és 1750 között szereplő 73 német családnévből egy negyedszázad múlva már csak 36 maradt meg, viszont 83 új „érkezett" mellé.) 8 KOHLHEIM 1996. 1249. 9 FARKAS 2003.145. 0 BANNER 1981.261-299. 1 FÜLÖP 1990. 2 FÖLDES-TRISCHBERGER 1993. 13-36. 3 FÖLDES 2001.226-243. 4 GERSTNER 2001.30-37.
