Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

IRÁNYI LÁSZLÓ: A kései feudális kor anyakönyvi kutatásainak tapasztalatai

elkészítése 1 perc, ki lehet számolni, mennyi időbe kerül ez. Ha nem akarom mindezt az időt a levéltárban tölteni, akkor lehet kémi fénymásolatot, vagy digitális másolatot, ami viszont nem kevés pénz, és ráadásul a mikrofilmről nem is tudnak másolatot készíteni. Aztán otthon ugyanannyi időt kell eltöltenem a feldolgozással, mintha a levéltárban tettem volna meg. A kutatáshoz három anyakönyvet lehet használni: a keresztelésit, a házasságit és a halottit. A bérmálási anyakönyvek nem szerepelnek a levéltári anyagban, és a családtörténet szempontjából jelentős információt sem hordoznak. Az évek során az anyakönyvek tartalma változott, függött a plébánostól, vagy az egyházmegyei, esetleg törvényi előírásoktól is, ennek ellenére vannak állandó részeik. Nézzük sorra, melyik mit tartalmaz. A keresztelési anyakönyv állandó részei: A keresztelés dámmá (ebből már adódnak gondok, mert nem mindig esik egybe a születésnappal, még ha volt is törekvés a magas gyermekhalandóság miatt a mielőbbi megkeresztelésre, előfordulhat egy-két nap csúszás, így pontos születési dátumokat ezek alapján nem lehet megállapítani. Ugyanakkor nem egyszer szerepel olyan bejegyzés, hogy a csecsemő állapota miatt, a bába, vagy valamely jelenlévő felnőtt szükségkeresztelést végzett). A keresztnév (Ez szinte minden esetben szerepel, de van rá példa, hogy elfelejtette a pap beírni. Ha ikrek születtek, akkor gyakran megjegyzik, hogy gemelli (ikrek), vagy egy kapcsos jellel összekötik a két nevet). A szülők neve (Az apa család- és keresztneve kiírva - megint kivétel, ha a pap valamiéit kihagyta -, az anya neve kezdetben csak a keresztnév, esetleg eléírva az uxorem (felesége) jelző, és csak 1817/1818-tól jelenik meg az anya leánykori családneve a beírásnál. Ettől kezdve, ha esetleg nincs meg a házassági anyakönyvi bejegyzés, akkor is azonosíthatók a házastársak. Ha a gyermek apja ismeretlen, vagy házasságon kívül született, akkor csak az anya neve szerepel, és a gyermek neve után odaírják, hogy spuria/spurius (fattyú). A keresztszülők neve (Házastársak esetén itt is a szülőkhöz hasonlóan írják a neveket, és csak akkor jelenik meg a keresztanya leánykori neve, ha hajadon, vagy özvegy. 1817/1818-tól azonban itt is kiírják immár a nők teljes leánykori nevét). A keresztelés helye (Ez az esztergán anyakönyvekben vagy Esztergár, vagy Kis-Esztergár/Kardosrét, lévén, hogy ez a két helység tartozott az esztergári plébániához. Néha felbukkan Veim vagy Zirc neve is). Végül a keresztelő pap neve. [Illusztráció 7.] Ezeken az állandó részeken túl alkalmanként felbukkannak más információk is. Ilyen lehet az apa társadalmi helyzetére (adózó, szolga, nemes, lakos, stb.) vagy foglalkozására (kovács, takács, kőműves, ács stb.) utaló bejegyzés. Van, amikor megadják a szülők házának a számát, így ez egy korabeli térképen