Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
TÓTH G. PÉTER: A magyarországi boszorkányperek, mint a családtörténeti kutatások lehetséges forrásai
felnőttek is bekapcsolódnak, kellően összevesznek, fenyegetőznek, és rontásvádakkal illetik a másikat. De láthatunk hétköznapi, szomszédsági konfliktusokat is, amikor Vörös Ilona egy korábbi egyezséget felrúgva más takácsokhoz is fordult munkát kérve. Egy-egy szöveg a közösségen belüli hiererchikus távolságot szemléltetheti. Jellemző az is, hogy a közösségi hierarchia magasabb státuszán lévő személy vádolja a hierarchia alacsonyabb fokán elhelyezkedő személyt. 146 Az elbeszélések rávilágítanak a népi és az elit gyógyítási eljárások közötti különbségekre is. Meghatározzák azt a rendszert, ahogy a boszorkányság, mint csapásmagyarázat szociálantropológiai értelemben működik. Itt jut szerephez a feltételezett rontó, a rontás diagnózisát felállító boszorkányazonosító és a laikus gyógyító szerepe. Számos személyt ismerünk a mezőváros lakosai közül, akik aktívan közreműködtek ebben a szituációban, és akik gyakran haszonélvezői is voltak ennek, nem lévén egészségügyi rendszer, mely a helyzetet másképp kezelte volna. A „ boszorkányvádak szociológiája " családi, gazdasági, korosztályi, társadalmi és mágikus konfliktusokat jeleztek Vörös Ilona esetében. Hogy mire is alkalmas ennek a rendszemek a vizsgálata? Talán arra, hogy a nagy számok mögött a kora újkori családok konfliktusos működését, mentális helyzetét, és gondolatait megérthessük. Mi foglalkoztatta őket, milyen érzéseik voltak, hogyan kezelték a konfliktusokat a családon belül vagy azon kívül? Továbbá arra, hogy a történeti életvilágokat és mikroközösségeket ne tekintsük steril és statikus képződményeknek, hanem magunkhoz hasonlatos módon élő emberi szerveződéseknek. 5. AZ ÚJABB FORRÁSKIADVÁNYOK RÖVID ANNOTÁCIÓJA Ipolyi Arnold, Komáromy Andor és Schram Ferenc idézett munkáinak bemutatása után röviden bemutatnám azokat a forráskiadványokat, melyek segítségével bővíteni lehet a családfakutatásokat, genealógiai vizsgálatokat. 1989-ben jelent meg a Komáromy Andor és Schram Ferenc munkáiból kimaradt, de náluk már röviden ismertetett kisebb forráskiadványok szöveggyűjteménye Klaniczay Gábor, Kristóf Ildikó és Pócs Éva szerkesztői közreműködésével. 147 A kutatócsoporttól függetlenül, de azt figyelemmel kísérve jelent meg két nagyobb gyűjteményes kötet Sugár István Heves és Külső-Szolnok megyei 148 , IMHOF 1992:46. KLANICZAY-KRISTÓF-PÓCS 1989. SUGÁR 1987.
