Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
Tótvázsony 1768. április 20. Alább írattak praesentium per vigorem recognoscállyuk, hogy mi die et anno infrascripds Fölséges Aszonyunk kegyelmes parantsolatyának értelme szerént, a' Tekintetes Nemes Vármegye comissiójábul jöttünk ki ezen Tekintetes Nemes Veszprim Vármegyében helyheztetett toth-vásonyi helységben, holott is földesuraknak, úgymint nemzetes Oroszi Dániel, Kazai Sándor, Oroszváry László, Rohonczy Pál, Eőry János és Thorma Ferencz uraiméknak, úgy méltóságos báró a' Rauch Pál eő nagysága részérűl toth-vásonyi ispánya, Kinter János jelenlétekben élőnkben bírván emiétett helységnek elöljáróit, nevezet szerént Horváth Ferencz öregbírót, Balogh János, Gyurcsó János, Mészáros Péter és Vincze János eskütteket, úgy öregh Vincze Jánost mint réghi lakost megesküttettvén, elsőben is Fölséges Aszonyunk által kegyeimessen kiadott kilencz punctumokra megkérdezvén s examinálván, hidk szerént eképpen tettek feleletet úgymint. Ad 1-um. Ezen helységben semmi urbárium sintsen. Ad 2-um. Itten se contractus, se szokás szerént való adózások és szolgálattyok nem volt, hanem külömb-külömb földesurak alatt lévén a' szeghénység, némellyik többet, némellyik kevesebbet szolghált, némellyek pedigh maghokat kiarendálták. Az hites emberek közül edgyik, úgymint nevezett szerént öregh Vincze János édesattyátul hallotta, hogy midőn az helységh megszálléttatott, contractussa adatott az új lakosoknak, és azon contractusnak párját az attya kezében is, mintt a' helységh bírájánál látta, magha ugyan, mivel írást nem tud, nem olvasta, hanem másoktul úgy hallotta, hogy azon contractus szerént minden egészhelyes 8 forintott, félhelyes pedigh 4 forintot füzetett az földesuraknak, az földi veteményekbűl járandó tizednek, úgy a' makkbérnek is harmada az helységhbélieké volt, a' többi pedigh mindezekrűl semmit sem tud. Ad 3-ium. Ezen helységhben lévő szeghénségh az földesuraknak az egy roboton kívül semmit sem adott. Ad 4-tum. Mivel a' földesuraságh engedelmébűl a' szeghénségh bögei és kiss-hidegkúti pusztákat legeltetésben, szántásban, kaszállásban és fáizásban bírta, azért az itt való lakosoknak mind legellő mezejek, mind pedigh tűzre és apróbb épületekre való szükséges fáizások volt, és ekkoráigh a' korcsmát is bírták, fogyatkozása pedigh ezen helységnek egyéb nincs, hanem hogy az határjoknak egyik része sován. Ad 5-um. Az helységh határában az házhoz való földek ugyan föl vannak a' jobbágyságh között mérve, de a' pusztákon nintsenek, következésképpen az helyes gazdák között ki többet, ki kevesebbet bír, sarjút pedigh ezen határban kaszálni nem lehet. Ad 6-um. Robottyoknak bizonyos száma nem volt, a' midőn pedigh robotoltak, robottyokat szántáskor mindetigh négy vagy hat marhával szolghálták, egyébkor pedigh minden gazda maga erejéhez képest ki kettőn, ki négyen, ki pedigh haton robotolt, robotoláskor menés és jövés robotban bé nem számlál-