Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
Ad 3-tium. Mégh az urbárium bé nem hozatódott, rendi az adományoknak nem lévén, amidőn vagy az uraságh, vagy tisztyei nálok megfordultának, konyhára való szükséghes eledeltt, tudniillik baromfiat, vajat, tojást és afféle más egyebeket tartoztak administrálni, az urbárium idejétűl pedigh egybeszámláltatván az culinare az füstpénzel, egy-egy egészhelyes 4 foréntokat és 4 pénzeket tartozik adni, és így a' propordone a' többiek is teszik az adományokat. Ad 4-tum. Az helységhnek az falu határgyában vagyon egykerekű forgó malma, jóllehet maga pénze után, tudniillik 500 rhénes forintokban, ettűl esztendőnként dtulo census 12 foréntokat füzetnek. Vagyon mégis az helységhnek szőllőhegye, melly az urbárium idejétűl foghvást rakattatott bé szőllőtőkékkel némellyek által, töbnyire pedigh az lakosok reája osztott részeket kukuriczával ültetik bé. Ezenkívül az helységhnek fél esztendőbéli korcsmáltotása vagyon, mégis kilencz posonyi mérő alá való szántóföldgye és 15 szekér szénát termő réttye. Pascuumja ölegendő, magányos különyös erdeje az helységhnek ugyan nincsen, mindazonáltal tűzre való fája eddigh ölegendő volt, épületre való fát is az uraságh engedelmével az csesznek! Bakonyrul hordhattak. Fogyatkozási az helységhnek egyébb nincsenek, hanem hogy a' mely darabb földet az méltóságos uraságh szőllőnek fölladott, aminthogy valamely része bé is vagyon rakva szőllővel, ezen szőllő alá való földtűi az helységhbeliek közönséghessen hegyvámért 25 foréntokat füzetnek, mégis az benne termett kukuriczábul kilenczedet és tizedet kéntelenéttetnek kiadni. Ad 5-tum. Eddigh az házhelyhez tartozandó földekben kinek-kinek heléhez képest egyenes intézés nem lévén, kinek több, kinek kevessebb fölgyei vannak, mindazonáltal 25 posonyi mérő alá való földnél több egy egészhelyes gazdának nincsen, rét négy szekér szénára való közönséghessen minnyájoknak. Réttyein sarjút nem lehet takaréttani, vannak mégis az lakosok közül, akik házhelyhez jutott réttyeikben sarjút is kaszálnak. Ad 6-tum. Egy-egy egész házhelyes gazda az urbáriumnak continentiája szerént esztendő által 104 napokat szolgáltt, mégis négy nap szántott, emellett minden egészheles két ölly fát, tudniillik karácsony fáját az uraságh számára az majorhelyben köteles volt behordani. A' marhával léveő robotot ekkoráigh szokták négy ökörrel véghbenvinni, az menetel és jövetel mindenkor bé szokott számláltatni az robotban. Ezeken kívül egy-egy egészhelyes gazda egy hoszszú fuarral és mégis egy bor alá való fuarral tartozott az urbárium szerént, mely fuarokat, minthogy az urasághnak mindenkor reájok szükséghe nem volt, más egyébb robottal föll szokták váltani, innénd vagyon, hogy némellyeknek értelmek szerént az urbáriumon föllül is robottyoknak száma szaporodik. Ad 7-um. Az urbáriumnak ideje előtt kilenczedet semmiképpen nem adtak, azután pedigh mintegy ött esztendeigh pénzül váltották megh, hanem már két esztendők elforgásátul foghvást az méltóságos uraságh mindennemű őszi és tavaszi termésekbűi, úgymint búzabul, rosbul, árpábul, zabbul, kukuriczábul, borsóbul, lencsébűl, kölesbűi és káposztábul is természet szerént vette ki az kilenczedet. Más uraságoknál is ezen Tekintetes Nemes Vármegyében a' szomszéd helységekben szokásban ment a' kilenczedlés. Minden esztendőben praeter cu-
