Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

A községek feleletei

nevezett szerint Megyesi Mihályt, Major Ádánt, Szálai Pétert és Kapa Mihályt, és azokat megesküttettvén, elsőben is Felséghes Aszszonyunk által kegyeimes­sen kiadott kilencz punctumokra megkérdezvén s examinálván, letett hitek sze­rint e' képpen feleltek tudniillik. Ad 1-mum. Ezen helységben az Rátodi Prépostság részirűl urbárium soha­sem volt, hanem mindanyiszor, a' menyiszer az földesurok változott, már más contractus adatott nekik, a' minthogy mostani méltósághos gróff és rátodi pré­post úrnak is ezen itt sub numero 2-do producált contractus szerint adóznak és füzetnek, ezen mastani contractus előtt pedig külömb-külömbféleképpen fü­zettek, de mindenkor kevesebbet, holy 40, holy 50, holy több foréntokat. Ad 2-dum. Urbariomok nem lévén, csak ezen mastani contractus szerint tractáltattak ezen esztendőben, hasonlóképpen ezelőtt való esztendőkben is. Em­ber emiékezedtűi fogva mindenkor contractualisták lévén, tsak a' szerint adóz­tak és füzettek holy többet, holy kevesebbet. Ad 3-ium. A' contractualis kötelességen kívül sem mast, sem azelőtt a' fel­desuraságnak semmit sem attak, a' melly ugyan ennek előtte mindenkor keve­sebbül állott, mint a' mastani producált contractus foglal magában. Ad 4-tum. Ezen helységnek tűzre és épületre való erdeje és legelő mezeje elegendő ugyan, de ezen legelő mezejeket a' Nemes Káptolannak ezen helység szomszédságában jutási pusztán lévő birkássa nagy darabon annyira eléled, hogy néha a' magok marhája is megszorul, sőtt gyakran némelly jobbágyoknak mezei veteményit is megéted és elrontattya. Egy malmot a' magok határjában a' Nemes Káptalan jobbágyival egyjütt, azonkívül mészárszéket és korcsmát esz­tendő által a' feldesuraságtul közönségessen arendában bírják, mellyeket mind az két részrűl való földesuraságok jobbágyi közönségessen magok kölcségével építették régenten. Weszprémhez csak fél mérföldnire laknak, és azért eladandó jószágaikat könnyen eladhattyák. Némellyek közülök mészégetésbűi is hasznot vehetnek. Ellenben fogyatkozások ezek, hogy magok határjában szőlőhegyek nintsen, és szántófeldeiknek is némelly része igen köves és sován, melly ámbár s. v. ha trágyáztadk is, ritkán termi meg, a' mit belevetnek. Más tagban lévő szántófel­deiknek pedig némelly részit a' fenékvíz felveszi és el szokta önteni, és a' benne lévő vêtement rontani. Az erdejek is sok hely igen sűrű, úgy hogy a' marha is alig járhattya meg, és azért gyakran a' tűz is kárt tesz benne. Ad 5-tum. Ezen helységben a' prépostság részirűl való jobbágyok a' szántó­földeket és réteket egyaránt nem bírják, hanem kinek több, kinek kevesebb és ki kissebb, ki nagyobb, némellyikben egy,'némellyben másfél, némellyikben ket­tő s három és több posonyi mérő is mégyen. A réttyeik közül is némellyik kis­sebb, némellyik nagyobb, de sarjút azokon sem lehet kaszálni, közönségessen pedig az egész helységnek mintegy kilencz szekér széna termő réttye vagyon, melyet a' falu szükségére és legfőképpen a' kvartélos katonák lovai számára szoktak fordéttani. Ad 6-tum. Eleitűi fogva contractualisták lévén, robotott sohasem szolgáltak, sem mast sem tesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom