Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
minden fertálos gazda 2 forintot készpénzül fizet. Ezenkívül egy icze vajat, egy kappant vagy tikot, hat tojást, minthogy az uraság az kendereket meg nem tizedölte, minden fertálos gazda azon kenderdézmáért három funt kendert megfonyatván, fonalul ád, azokon kívül minden fertálos gazda az uraság erdein három öli fát megvágván, Szent Mártonyban vinni esztendőnkint tartozót, akik pedig két fertált bírnak, azok az kitett adózásokat dupplán az uraságh részére bészolgálni köteleztettek. Minden zsöllér pedig, akiknek házaik vannak, esztendőnkint készpénzt fél tallért, vagyis denarios 75, az kapállás megváltásáért denarios 25, öszvességessen 1 forintot, egy meszel vajat, kettő illyetin zsöllér egy kappant, fejenkint három tojást, fonalat pedig felényit mint fertálos gazdák az uraságnak adni szoktanak. Ezeken kívül fönt emiétett zsöllérek az gazdáknak az három öli fának megvágásában segétségül szoktak lenni. 4- to. Tűzifájok az magok határjokban igen kevés vagyon, hanem maga erdejében az uraságh eset és száraz fát az helységbéüeknek engedet magok szükségére, úgy épületnek való fát is, hogyha eddig az uraságnál magokat jelentették, engedet az uraságh. Szőllejek is az határban lévén, abbul és gyümölcsösbűi esztendőnkint hasznot tapasztalnak, ellenben az legeltetés valamenyire szoros és azért kinteleníttettek az urasághnak, hogy a szomszéd pusztáján az legeltetést megengedte, esztendőnkint fűbért az egész falu 10 forintokat fizetni, illy formán a legeltetést elégségesnek tapasztalyák lenni, de réttyeik igen kevesek vannak. 5- to. Ezen helységben egészhelyes gazda nem lévén, kilencz félheles gazdák számláltatnak, kiknek is két esztendőre házhel után való szántó földgyei egynekegynek 32% hold vagyon, minden holdat két-két posonyi mérővel számlálván, tészen 64% posonyi mérőt, fertálosnak pedig a' proportione ezeknek fele, úgymint 16% hold, posonyi mérő számra pedig 32% capacitású szántófölgyei vannak, réttyeik pedig házhel után az egész határban igen kevés találtatik, melyeken is sarjút kaszálni nem lehet. 6- to. Minthogy bizonyos száma és rendi az robotnak nem volt, arrul egyenessen felelni nem tudnak, hanem amikor kívántatot, leginkáb szántásnak, vetésnek, takarodásnak ideiben, főképpen négy marhával, amint kitelhetett, akitűi pedig ki nem telhetett, három és két marhával is robotoltak, de erejeken fölyül nem hajtattak. Mert ha az útnak vagy üdőnek alkalmatlansága volt, vagy pediglen magoknak az lakosoknak szorgos dolgok volt, az uraságh tisztyeinek jó szót adtak s könyörögtek, az robottul subleváltattak s nem hajtattak. 7- mo. Búzabul, árpábul, zabbul, rosbul, kukoriczábul ezen helységbéliek még eddig csak tizedet, bárányokbul pedig és gidákbul kilenczedet és tizedet szoktak adni. A szomszéd urasághnak is gyirótiak és romándiak eddig tizedet szoktak adni, hanem tavali esztendőben panaszolkodtak, hogy az uraságh kilenczedet rajtok desummálni kívánt, és kérdezték ezen helységbéliektűi, hogyha itt is az uraságh kilenczedet kíván-é vagy sem, de ha azon szomszéd uraságh valóban kilenczedet múlt esztendőben megvette-é rajtok vagy sem, nem tudgyák. Ezen helység öszvességesen esztendőnkint ötször, de jeles napokra mindenkor egyegy tallér érő ajándékot az urasághnak szokott adni konyhára valóban, mind-