Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
Szigeti István öregbíró x, Jankó Márton x, Simon Mojses x, Bodai Benedek x, Szabó Mihálly x, Kis Mihálly x, Szigeti Tamás x. (L. S.) Palota 1768. április 20. Alább írottak Hegedűs Kováts János öregbíró, Csáky Ferentz, Kárász Istvány, Szíjártó Ferentz, Csősz Mihály esküttek, Horváth András, Simon Péter, Simon Ferentz ex communitate. Ad 1-um. Az helységnek semminemű urbáriuma nem is voltt és nintsen is. Ad 2-dum. A' parasztok a' szolgálatra és adózásokra hajtattak a' contractus szerént, melly anno 1746 die 1-a Octobris emanált. Vagyon ezen contractuson kévül más rendbéli is de anno 1711 28. február, sőtt még ezenkívül is voltt egy harmadik, de az város lakosinál nem találtatik. Mostani szolgálattyuknak kötelessége kezdődött a' főllebb írtt 1746-dik esztendőbeli contractustól fogva. Ad 3-um. Miből állottak légyen és mi móddal hozattattak bé a' méltóságos uraságnak praestált adományok, kitetszik a' contractusbul. Ad 4-tum. Vannak az helységnek haszonvételei barátlakási diverticulumban lévő malomnak fele jövedelméből és a' városon lévő két kortsmának négy holnapi hasznavételéből, melly az 600 forintbul álló fele arendát többnyire mindétig adaquálta, sőtt néha főllül is halladta, közönséges fogyatkozásit pedig tapasztalja, a' mennyiben miolta a' két méltóságos uraság megosztozott, a' legellő mezzeje olly csekély és szoros, hogy igyenessebben szólván, éppen semminek lehett mondani, amint is ennek fogyatkozása miatt, melly attól is viseltetik, hogy azelőtt a' palotai határban lévő Véncsert a' marhájok szabadon járta, circiter 15 esztendőtől fogva pedig azon pascuatiótul tilalmaztatnak. Mellári és csőszi pusztákon legelőt árendálnak. Idejárul, hogy rétjek is igen kevés és a' szántóföldeik is, a' melly kevés vagyon, nagyon kövessek és terméketlenek. Itten az határban itatóhelyek nintsenek, úgy nemkülömben, hogy az helység határa többnyire hegyes lévén, a' trágyázást vagy nagy erővel, vagy éppen nem practicálhatják. Ad 5-tum. Ezen helységben az házhelyek bizonyos mértékre el nem lévén osztva, szántóföldeik és rétjeik is a' gazdáknak csak annyi vagyon, a' mennyit vagy pénzen vett, vagy irtott, a' réteken pedig sarjút nem lehett kaszálni. Ad 6-tum. Robotjukat nem a' napi számhoz, hanem a' contractualis 100 fordulóhoz alkalmaztatják, és így a' robotra való menés és visszajövés is abban foglaltatott. Ad 7-um. Kilenczedet ugyan mindekkorig nem adtak, hanem a' tizedadás a' borbéli termésbűi circiter 30 esztendőtűi fogva ususban mentt, tudják pedig az helység lakosi, hogy a' kilenczedadás más uraságoknál ezen vármegyében szokásban mentt, ezenföllyül a' levélhordozással terhelteiteknek mondják magokat lenni, úgy abban is, hogy két ízben méltóságos Zichy János háznak mennyegzői solenitásra 130 forintot adtak.
