Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

A községek feleletei

Nagyszőllős 1768. április 27. Alább írattak praesentium per vigorem recognoscálluk, hogy mi anno et die infrascriptis Feölséges Aszszonyunk kegyelmes parantsolattyának értelme szerént, a' Tekintetes Nemes Vármegye commissiójábul jöttünk ki ezen Tekintetes Nemes Veszprém Vármegyében helyheztetett Nagy Szőllős nevezetű helységben, holott is nemzetes és vitézleő Csömöz Ferencz, méltóságos gróff Zichy István úr eő nagyságának nagy-vázsonyi tisztartója jelenlétében élőnkben bírván nevezett Nagy Szőllős helységnek s jobbágyok elöljáróit, nevezett szerént törvénybíró Kató Jánost, öregbíró Horváth Pétert, Vér Andrást, Badics Mihályt, Kósa Ferenczet esküiteket, Balogh Pétert, Badics Pétert ex communitate, s azokat megesküttetvén, elsőben is Feölséges Aszszonyunk által kegyeimessen kiadott kilencz punctumokra megkérdezvén s examinálván, hitek szerént e' képpen tettek feleletet tudnia illik. Ad 1-um. A parasztoknak nem is volt, nincs is urbáriumok. Ad 2-dum. Sem contractussa, sem urbáriuma nem lévén az helységnek, a' szolgálóira és adózásokra hajtattak a' jobbágyok a' bevett szokás szerént, mely mikor kezdődött légyen, senki sem emlékezik reája, és így mostani szolgálotytyoknak kötelessége ab immemorabili practical tátott. Ad 3-um. Azelőtt minden gazda adott a' méltóságos uraságnak 4 forintot, egy icze vajat és átollyában ennyihány baromfiat és tojást, circiter 30 esztendőtűi fogva pedig a' mennyiben attul fogva az helység is szaporodott, mindekkoráig bevett szokás szerént adtak s adnak arendaképpen 100 forintot, item vagy in natura két mása vajat vagy a' helet 50 forintot, 29 kappant vagy 4 forintot cruciferos 21, 62 csirkét avagy florenos 7 cruciferos 14, 15 ludat és 1500 tojást in natura, ezen adományok pedig hozattattak bé a' méltóságos urasággal lett egyezésbúi. Ad 4-tum. Közönséges haszonvétele a' helységnek egyéb nintsen, hanem a' faluban levő korcsmának esztendei folytatásábul, de a' mennyiben tsak fél esztendő illetné a' helységet, a' másik fél esztendőtűi 40 forintot füzetnek az uraságnak, fogyatkozása pedig a' helységnek az, hogy kaszállóréttye kevés vagyon az helységh határában. Ad 5-tum. Egyaránt nem lévén a' szántóföldek kiosztva, egész házhelyes gazdának vagyon hold földe kinek 37, kinek 30, kinek több, kinek kevesebb, és mindegyik hold két posonyi köböl alá való. Réttyei pedig vannak egy egészhelyes gazdának a' helység határában három, négy szekérre valók, hanem meretei pusztán, mellyet az helységbéliek circiter 70 vagy 80 esztendőktűi fogva az helységhez bírták, vagyon egy egész házhelyes gazdának 6, 7, 10, 12 szekérre való réttye, sarjút pedig sem az helység határán, sem az emiétett pusztán nem kaszálhatnak. Ad 6-um. Robottyok sem minéműségének, sem napi számának mindekkoráig bizonyos száma nem lévén, midőn a' méltóságos uraságnak szükséges volt, hol két, holy négy marhával hajtattak a' szolgálóira, és így a' robotra való menés és viszszajövés is ahoz alkalmaztatott.