Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)

Mezővárosok - Az - 4. Veszprém vármegye kuriális helységei

telken élő nemesek az ország többi taksás nemeséhez hasonlóan a személyes szállásadástól, katonatartástól és a katonák beszállásolásától, továbbá szekerek kiállításától mentesek, kivéve a szükséges eseteket, amelyekben más megyék szokása szerint a királyi út mellett fekvő falvak arányosan és jóvátétel fejében fuvarnyújtásra kötelesek. Ennek ellenére Veszprém vármegye már a királyi rendelet kiadásának első évében nemcsak szükségben, hanem minden esetben jóvátétel nélkül előfogatok és szekerek kiállítására kötelezte a szentgáliakat, akik emiatt - miként a királynál elpanaszolták az adóterhek viselésére alkalmatlanokká váltak. Azt is szóvá tették, hogy az országos összeírás alkalmával Veszprém vármegye az idősebb szentgáliakat a taksás nemesek, míg az ifjabb vagyis a jövevény szentgáliakat a megyei porták közé kívánja számítani. A magyar kancellária felszólítja a vármegyét, hogy az említett királyi rendeletet tartsa be: a szentgáliaktól egyáltalán ne követeljen előfogatot, a rendeletben előírt mértékben felüli szekerek kiállításáért pedig adjon méltányos kárpótlást, továbbá az összeírást illetően alkalmazza Szentgálra a kuriális helyekre vonatkozó összeírási utasítást. 2. Bécs, 1720. augusztus 20. A magyar kancellária Veszprém vármegyének a szentgáliak összeírására vonatkozó július 26-i levelére válaszolva közli, hogy az összeíróknak adott utasítás szerint a megyék által kuriális helységnek elismert településeket nem kell az összeírásba felvenni. Mivel nem látja, hogy Szentgált kuriálisként írták össze, felszólítja a vármegyét, hogy a szentgáliak hosszantartó ügyét Grimburg hadbiztossal együtt zárja le. [4. VESZPRÉM VÁRMEGYE KURIÁLIS HELYSÉGEI] Pápa, 1720. augusztus 29Veszprém vármegye görgői és toporci Görgey György és Horváth-Stansich [! ] Imre Veszprém vármegyébe kiküldött összeírok javaslatára az összeírási utasítás első pontjának megfelelően tanúsítja, hogy a megyében levő Acsád, Felsőgörzsöny Alsógörzsöny Kápolnástakácsi, Bödöge, Nagypirit, Kispirit, Közép-kápolnásiszkáz, Kamond, Kisberzseny, Karakószörcsök, Tevel, Dereske, Peremarton, Szentkirályszabadja, Öcs, Mencshely, Vámos, Ajka, Borszörcsök, Egeralja, Adorján, Csögle, Nemesszalók, Gergelyi és Mihályháza falvak emberemlékezetet meghaladó idő óta valóban kuriális helységek voltak, mindig kimaradtak a portaösszeírásból, és birtokaik terményéből sohasem adtak tizedet vagy kilencedet.