Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)

Bevezető

Az 1720. évi összeírás Az 1715. évi összeírás adózási szempontból nem került felhasználásra. A vármegyék, a városok és a bécsi udvar sem találta alkalmasnak a portaszámok kiigazítására (rectificatio portarum) az elkészült kimutatásokat. Ezért a magyar kancellária a hibákat kiigazítva új utasítást dolgozott ki. A legtöbb gondot okozó - a felveendők körére és a művelés alatt álló földterület kiterjedésére vonatkozó - pontokat jobban körülírva indították útjára az 1720. évi országos összeírást.

19 Veszprém vármegyét újfent Szepes vármegye küldöttei írták össze. Az összeírás felépítése viszont változott. Miután a praedialista és a kuriális falvak nem kerültek felvételre, elöl áll a 7 mezőváros, utána a szokásos három járás rendjében 82 jobbágyfalu következik. A táblázat részletes leírása (amely az első összeírt település, Pápa kezdő fejlécében is olvasható) a gondosabb előkészítésre utal, és egyértelműbb, egységesebb szerkezetet mutat az 1715. évi rovatoknál: 1. A telki tartozékkal rendelkező jobbágyok, zsellérek, más helységbeliek, taksát fizető nem nemesek, szabadosok, mind a földesuraiktól magukat az évi cenzus vagy robot terhétől pénzzel megváltó nemtelenek, mind pedig az idegen jobbágytelkeket évi cenzusfizetés vagy robotkötelezettség mellett birtokló nemesek kereszt- és családneve (a továbbiakban: Név). 2. Mezővárosi házak (a továbbiakban: Házak). 3. Kunyhók 4. Hazátlan zsellérek 5. Telekhez csatolt, tetszés szerint használt vagy sajátjuk elhanyagolása mellett idegen határban művelt, 3 év folyamán bevetett földek vagy szántóföldek pozsonyi köbölben (a továbbiakban: Földek). 6. Telekhez csatolt vagy telekhez nem tartozó bevetett irtványok pozsonyi köbölben (a továbbiakban: Irtványok). 7. Rétek és kaszálók - hány kaszás nagyságú, vagy hány szekér szénát ad (a továbbiakban: Rétek). 8. Hegyvámmal, tizeddel, kilenceddel, évi földbérrel vagy cenzussal terhelt, a határban és a szőlőhegyen jobbágyok, taksások, nemtelenek, más helységbeliek vagy nemesek által birtokolt vagy telekhez csatolt szőlők kapásban (a továbbiakban: Szőlők). Mind a 8 rovatba csak Pápa és Veszprém mezővárosok esetében kerülhetett bejegyzés. A jobb ágyfalvaknál csak az 1, 5, 6, 7. és 8. rovatokat használták. Fok össszeírásakor, miután határa részben Veszprém, részben Somogy vármegyében feküdt, csak a földek és a rétek nagyságát vették fel, megosztva teiületüket a két vármegye között. A települések szöveges leírása hasonló szempontok alapján készült, mint 1715-ben. Új elemként jelentkezik, hogy a határ termékenységét nem csupán minősítették, hanem számszerűsítették is. Vagyis lejegyezték, hogy a rendszerint 4 és 6 igásmarhával végzett háromszori szántás után egy pozsonyi köböl vetőmag elvetésével hány köböl termés várható. A közölt hozam alatt mindig a tiszta terméshozam értendő, az elvetett egy köbölnyi vetőmag ebben már nincs benne. Azonkívül a területmértékként haszDávid Zoltán: Az 1715-20. évi összeírás. 151-152.1.