Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)

Veszprém vármegye - Felső járás (Pápa mezővárostól)

A kovácsok céhében 4 mester van, a szíjgyártóknál 3, akiknek körülményei ugyan­olyanok, mint az előbbieké. A gombkötők céhe 4 mesterből áll, körülményeik az előzőkhöz hasonlók. A csapók céhének 24 mestere van, akik másképp nem tudnak magukon segíteni, minthogy gazdaságukat és mesterségüket felváltva gyakorolják. Nyáron mezei mun­kákra felügyelnek, így biztosítják a megélhetésüket. A kádárok és pintérek céhében 4 mester van, akik a néhány év óta tartó szűkös bortermésre panaszkodnak. így alig tudnak kenyérhez jutni. 2 mestere van a takácsok céhének, amelyben található még 2 fazekas, 3 lakatos, 1 süveges, 1 kirurgus, 1 molnár, 1 üveges, 1 asztalos, 1 esztergályos, 1 kötélverő, 1 kő­műves, 1 ács, 2 kerékgyártó, 2 pék és 3 mészáros is, akiknek az előzőkhöz hasonlóak a körülményeik. A kereskedők céhében Hujber János keresetéről megvallotta: valami igen kicsi for­galma van, üzletét és konyháját is másoktól kell bérelnie. Gazdasága nincs. A kereske­désből alig tud megélni, nemhogy abból még valami hasznot tudna előteremteni. Kral Pál állítja, hogy 1016 forint értékű forgalma van. Ellenben bécsi kereskedők­nek 1106 forinttal, győrieknek pedig 200 forinttal tartozik. így miféle hasznot tudna kimutatni? Nagy János állítása szerint annyi hátralékkal van megterhelve, hogyha adósságait kifizettetnék vele, a maradék még ruhára sem lenne elegendő. Lakik itt még 5 görög kereskedő, akik a földesuraknak évente 150 forintot fizetnek bolthelyiségükért és vendéglőjükért, a városnak pedig 30 forinttal adóznak. Vagyonu­kat, miután megszemléltük, alig 1500 forint értékűre becsüljük. Szabad költözködési joguk van egyik helyről a másikra. A zsidó vámost, akinek a városban bizonyos javai vannak, a grófok alkalmazták. Megmaradása bizonytalan, ezért vagyona sem mutattatott ki. Az előírt módon összeszámlált és a fenti rubrikák szerint összeírt földjeik két nyo­másra osztottak. A tizedek és a kilencedek fizetése alól fel vannak mentve. A síkságon fekvő szántóik bár jól termők, a vizek áradása és a gyakori esőzések miatt közepes termékenységgel bírnak. A helység lakosai panaszkodnak, hogy 5 év óta a föntebb említett mezőkről alig tudnak valamiféle termést betakarítani. Rétjük, amint az a rub­rikák szerinti összeírásból kitűnik, semmi sincs. Legelőjük közös használatra elegendő. Ott legeltetik a nemesek és a földesurak jószágait is. Pusztájuk nincs. Szőlőhegyük sincs. A város - a földesuraknak átengedett 14 hét kivételével - a bor és az égetett ital szabad kimérésére jogosult. Amikor a kocsmáitatást a nemességgel vegyesen gyako­rolják, 50 forint hasznot remélhetnek. Ha az iparosok közül valaki valamilyen terméket készít, azt távoli helyeken kénysze­rül eladni, sőt földesuraik a sókereskedésben és más dolgaik eladásában is akadályoz­zák őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom