Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A kehely tagolt szárú, nodusa fordított körte alakú, felül rávésett levéldísz látható. A nodust alul-felül gyöngysor utánzat zárja. A kehelykosár áttört, rozettákból és levéldíszekből áll; a kehelycsésze sima. Az ismert református lelkészek a következők: Mohácsi István

130 1674 Keszi István

131 1693 Kecskeméti Barcza János

132 1695 A lelkészek közül egyedül Kesziről tudunk a nevén kívül többet: 1695-ben már a mezőföldi alesperességhez tartozó Tácott szolgált.

133 A XVIII. század elejétől kezdve nemcsak a veszprémi püspök, hanem a káptalan is támadást indított a protestánsok ellen, így Lovasnak sem volt állandóan lelkésze, így volt ez a Rákóczi-szabadságharc idején is, amikor a Veszprémet is elfoglaló kurucok Hodosi Sámuel veszprémi református lelkészt, püspököt arra kényszerítették, hogy Alsóörsön, Lovason és Veszprémben a szószékről prédikáljon nekik.

134 A szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) után Lovasnak jó időre nem volt lelkésze. Ezt bizonyítja a veszprémi református egyházmegye lelkészeinek 1732ben készült összeírása, amelyből kitűnik, hogy az egyházmegye 33 gyülekezetből állt, 6 helyen nem volt lelkész. A Balaton-felvidéken sem Paloznakon, sem Lovason nem volt prédikátor. Az egyházmegye élén Deáki István esperes, felsőörsi lelkész FORRÁSOK 1561-1677 4. Sümeg, 1561. május 26. Ormányi Józsa sümegi várkapitány levele Csányi Ákoshoz, amelyben beszámol a lovasi ütközetről Szolgálatomat ajánlom kegyelmednek, mint jó bizot

136 uramnak. Az rabok leveleit ma küllem el Fejérvárra

137 bizot embertül, ki hitös ember, paraszt ember, de egyébkor is őtet gyakorta jártatom be, mert jól tud terekül,

139 sokáig volt rab 130 THURY: i.m. (1998) II. 25. 131 THURY: Uo. II. 25. 132 THURY: Uo. II. 263. 133 THURY: Uo. II. 262-263. 134 THURY: Uo. II. 296. 135 THURY: Uo. II. 339-340. lj6 bizodalmas 137 Székesfejérvárra 138 esküt tett 139 törökül